Nem szabad, nem lehet megállítani a gyorsuló időt, de mégis jó lenne életben maradnia a Földnek. S a kettő most mintha egymásra támadna, mintha nem tudnánk összeegyeztetni őket.

Kapcsolódó idézetek

1. Napjainkban, de a jövőben még inkább, a Föld egyetlen részének sem lehet javára a másik kára. Együtt boldogulunk mindannyian - vagy együtt pusztulunk el. Isaac Asimov
2. Tudjuk, az idő nem áll meg, de vannak dolgok, értékek, amelyek a sürgető idő ellenére is megállnak. Emberi erőfeszítés kell, hogy elpusztítsuk vagy hogy megőrizzük őket. Csoóri Sándor
3. Az a világ, amelyben nincsenek madarak, erdők, nincsenek mindenféle formájú és méretû állatok, olyan világ lenne, ahol nekem, a magam részéről, nem sok kedvem lenne élni, és amelyben az ember valójában nem is lenne képes létezni. A technikai fejlődés és ezzel együtt az elképzelhetetlenül szép földgolyó tönkretétele évről évre, hónapról hónapra gyorsul. Mindannyiunk kötelessége, hogy próbáljuk megakadályozni annak a földnek, amelyen élünk, a folyamatban lévő rettenetes tönkretételét, és akármilyen szerény mértékben is, de mindenki hozzájárulhat ehhez a védő munkához. Gerald Durrell
4. Nem úgy történik minden, ahogy mi szeretnénk. Hiába akarunk eljutni valahová, hiába akarunk túlélni, ha a mindenség másként akarja. Elfuthatunk, de nem menekülhetünk.
5. Minden kétszer annyi időbe telik. Az idő viszont rohan. Minden pillanatban más a világ.
6. Már úgysincs időnk, a kontinensek mindjárt szétúsznak megint, és a természet amúgy is két részre osztható, az egyiket hidegen hagyjuk, a másikat már elpusztítottuk. Simon Márton
7. Az idő senkinek meg nem áll, és az élet nem utcabál, nem csupa vígság és öröm, nem csupa: "igen", "köszönöm". Minden nap új harcot teremt, nehezen születik a rend, több a gonoszság, mint a jó, de mindig van vigasztaló.
8. Vannak események, amelyeknek a menetét nem lehet megállítani (...). A dolgok, amelyeknek meg kell történniük, megtörténnek, bárhogy próbáljuk is elkerülni őket. Guillaume Musso
9. Ha akarjuk, ha nem, a világ egyre feszítettebb tempóban rohan előre. Brandon Hackett
10. Az emberi idő puszta formalitás, merő kényelmetlenség. (...) Eljön még a nap, amikor túllépünk az órán, és felfogjuk, hogy a tér és az idő voltaképpen egy és oszthatatlan; nincs közöttük korlát. Az ég és a föld egyetlen egész két fele, kölcsönösen összekapcsolódnak, és végtelen számú egybeesés van közöttük, még a legkisebb dolgokban is.