Ugrás a tartalomra
Nem szégyen ünnepelni, nem szégyen követni az ünnepi rítusokat, nem valami kulturális felsőbbrendûség jele, ha valaki lenézi az ünnepet, hanem tudatlanság. Az ünnep közel hoz másokhoz, gyermekeinkhez, szüleinkhez, barátainkhoz, egy napra vagy néhány órára újra létrehozza a régen elvesztett közösséget, és reményt ad arra, hogy ember voltunkban talán megmaradunk.
Kapcsolódó idézetek
-
Az ünnep Isten ajándéka, mint a többi nap, s arra való, hogy hétköznapi mivoltunkból kivetkőzve tiszteljük önmagunkban az embert.
Wass Albert
-
Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. (...) Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betûkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás.
Márai Sándor
-
Az ünnepnek nemcsak az anyagi javakról, az evés-ivásról kell szólnia; fontosnak tartom, hogy a gyerekeknek átadjuk azokat a hagyományokat, amiket otthonról hoztunk, illetve újakat is teremtsünk, amelyekkel még emlékezetesebbé tehetjük.
-
A karácsony (...) egy ünnep, amikor itt van, lélekben itt lehet mindenki velünk. Ez kivételes alkalom. Van-e nagyobb öröm és ünnep, mint elérkezni - angyaltól a mennyig - lelkünk békéjéhez?!
-
Tevékeny részvételünk nélkül az ünnep csak halott forma, merev díszelgés valami előtt, ami tiszteletet érdemel, az ünnep mint jólneveltség, mint imamalom, mint hatalom, mint kötelességtudás (mert rend a lelke mindennek), elhárítás, elkerülés, megúszás, konzerválás, ilyen az az ünnep, amelyből elvesszük a személyes tétjeinket. Az ünnep nem ünnepség, ahol mindent előkészítettek már, s csak be kell vonulnunk, hogy legyen végre valaki, aki értékelje a hidegtálakat és a ragtime-zenekart.
Esterházy Péter
-
Lecsupaszítjuk az ünnepet. Ha lefejtünk róla minden réteget, amit a fogyasztói társadalom, a kulturális elvárások, a vallási kánon és a családi megszokás növesztett rá, akkor az ünnepből (legyen az karácsony, húsvét, farsang, mindenszentek vagy bármi más) az marad, ami a lényeg: a minőségi együttlét.
D. Tóth Kriszta
-
Én magam nem vagyok az ünneplésnek barátja, bár elismerem, szép a nagy emberi érzés; szép az, tömegbe gyûlni, s együtt dicsérni az Istent. Szép az, ha az emberi lelkek összefonódnak, egységbe tömörülnek, együtt emelik szemüket az égre, és egy ütemben dobban a szívük a magasság felé. Mert hisz ennek a kis emberi életnek, amelybe belepottyantunk, az ad mélyebb értelmet s értéket; ha legalább vágyni, érezni s ihletni bírjuk a Létezés kozmikusságát.
Móricz Zsigmond
-
A karácsony az az ünnep, amely a munka és a legjózanabb realizmus éveiben is aktuális maradt. Az emberi lélek most már sok százados tradíciók és felhalmozott tudat alatti emlékek folytán megkívánja ezt az egy napot, amikor önmagába és azok felé fordul, akiket szeret, amikor egy pillanatra, csak egy estére minden egyébtől, a tegnaptól és holnaptól elvonatkozva a béke, a szeretet és a családi vonzódás érzéseinek élhet.
Sztrakoniczky Károly
-
Az ünnep lényege (...) az kellene hogy legyen, hogy együtt vagyunk.
-
A karácsony éppen hogy a konstans, a kiszámítható dolgok ünnepe, nem pedig a váratlan elemeké, még akkor sem, ha a résztvevőknek sikerül egymást valami igazi, nem várt ajándékkal meglepniük. Egy bizonyos életkor fölött teljességgel indifferens, huszadrangú kérdés, hogy most épp mit talál a fa alatt a dolgozó - sokkal fontosabb, hogy a lényeget illetően ne érje meglepetés.
Keresztury Tibor