Nem terveztem el, hogy novellát fogok írni, csak egy idő után észrevettem, hogy nem ütögetem az entereket, és a sorok egész mondatokká állnak össze, és úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint a prózában.

Kapcsolódó idézetek

1. A novella a tömörítés mûvészete, egy jó novellában nincs felesleges mondat. (...) Minden azon múlik, hogy tudjam, hol kezdjem el, és hol fejezzem be. Hogy se túl keveset, se túl sokat ne áruljak el a történetből. Hogy éppen annyi betû és éppen annyi csend kerüljön bele, hogy mûködjön. Az első és az utolsó mondaton rengeteg múlik, kiemelt fontosságúak. Cserna-Szabó András
2. Előre nem gondolok végig semmit, akkor már meg sem írom, hiszen az írás örömét éppen az a folyamat jelenti, amikor néha számomra is váratlan fordulatokkal a történet megszületik. Minden a papíron dől el, az írás folyamatában. Bodor Ádám
3. Nemcsak a novella, minden úgy születik, hogy formát keres egy érzés, egy gondolat vagy egy történet. És megvan az ideális terjedelme mindennek. Egressy Zoltán
4. Azt hittem, hogy a vers szívből jön, hogy a versnek hála hirtelen megért az is, akivel évek óta elbeszélünk egymás mellett. De csak pakolgatom a szavakat ide-oda, irtom a határozókat, jelzőket, három sorból kettőt csinálok, kettőből meg egyet, míg egy szavam sem marad.
5. A novellaírás olyan, mint egy nagyon hosszú beszélgetés önmagammal, ahol felszínre tudnak kerülni dolgok. Kollár-Klemencz László
6. A gondolataimat az írás folyamata által, írás közben fedezem fel. Oliver Sacks
7. Íróként nekem nem dolgom, hogy az egyetlen igazságot, a helyes utat mutassam meg. Olyan ugyanis nincs. Igazságok vannak. A próza az összetört igazságdarabokat gyûjti össze. Cserna-Szabó András
8. Nem gondolkozol, hogy mit írsz le, hanem egyszerûen csak megfogod a tollat és elkezdesz írni. Rengeteg impulzus ömlik az emberből, általában összefüggéstelen dolgok. Viszont, ha ezt csinálod és nem állsz meg, akkor egyre mélyebben lévő dolgok jönnek fel.
9. Még ha vannak is sejtéseim afelől, amiről írni szándékozom, a novella belső tája számomra a munka folyamatában bontakozik ki. Nem is nagyon jó dolog, amikor egy-egy elbeszélés indításakor előre tudható, hogy a továbbiakban pontosan mi fog történni, sokkal szerencsésebb, ha a cselekmény fordulatait és az egész belső hangulatot a kitalált környezet természete alakítja és szabja meg. Képzelete az írót ösztönösen mindig olyan területek felé tereli, ahol otthonosabban mozog, és ahol nagyobb készséggel fogadja a rá váró meglepetéseket. Bodor Ádám
10. Nagyon nehéznek találtam a regényírást, és erre gyakran reagáltam azzal, hogy nem írtam. Ez egy jól bevált eljárás az első könyves szerzőknél, amelyet szívből támogatok. Nathan Filer