Nem tudom, meddig élek, de ameddig még élek, meg kell tanulnom, milyen az, amikor az ölel magához, akinél ott felejtettem a lelkemet.

Kapcsolódó idézetek

1. Majd megtanulom ezt is. Megtanulom, hogyan kell élni nélküled, amikor már veled is éltem. Gyurkó László
2. A percekből, miket elvettünk, még próbálnék visszaadni, de nem tudom, hogy kell a hosszúra nyúlt ölelésekből kiszakadni.
3. Még ha most nem is tudom elmondani, hogy mit érzek, az életemet azzal fogom tölteni, hogy megmutassam, mennyire szeretlek.
4. Mosolyokból élek, azokból, amiket kapok, kedvességből, amivel felém fordulnak, ölelésekből, (...) - amikbe néha belehalok, de viszem magammal. Oravecz Nóra
5. Tudom, hogy egyszer véget ér a földi létem, de még élek, és addig az élettel foglalkozom. Bud Spencer
6. Meg kell tanulnom bízni a sorsban. Abban, hogy akinek mellettem kell lenni, az mellettem is marad. Oravecz Nóra
7. Nem tudom, hány ölelés kell, akár csak egy napra (estig összetartson), szóval, hogy ölelj. Simon Márton
8. Azóta, hogy megismertelek, akkor, sok-sok éve, nem telt el nap, hogy nem gondoltam rád. De most, hogy újra itt vagy velem, nagyon szenvedek. Minél közelebb kerülök hozzád, annál rosszabb. A gondolat, hogy egyszer el kell válnunk, szinte fojtogat. Szellemként kísért a csók, amit meggondolatlanul adtál... és félek, a csók helyén nem marad semmi, csak egy fájó sebhely. Itt laksz a lelkem mélyén, és belülről gyötörsz. Mit tegyek érted? Megteszek érted bármit! Ha te is úgy szenvedsz, ahogy én, nagyon kérlek, mondd meg!
9. Bármeddig élhetsz, nem érzed azt, hogy mindennel végeztél. Meg kell tanulnod hagyni, hogy továbbmenjen a világ; elfogadni, hogy a halál az élet része.
10. Amíg élek, nem fogom megérteni, hogy lehettem annyira szerencsés, hogy vele lehetek.