Nem volt még a világon olyan ronda nő, hogy ne lett volna valahol egy pasas, aki azt ne hitte volna, hogy olyan szívszaggatóan szép, hogy nincs az a festő, aki szebbet tudna festeni. És éppen így van a férfiakkal is. Nincs olyan nyamvadt pasas, hogy ne legyen valahol egy nő, aki el ne hinné róla, hogy a Tate Galéria összes szobrai elbújhatnak mögötte.

Kapcsolódó idézetek

1. Nincs a világon csodásabb dolog, amit egy festő megfesthet, mint az emberi test.
2. Tudja, némely nőnek ritkán adatik meg, hogy leljen az embermasszában egy jelentékeny pasast, akit aztán precízen meg kell néznie, a cipője orrától a feje tetején lévő forgóig. És e szemle végén érezhesse: tényleg lehet valami a legendában, miszerint igenis léteznek még e bolygón szívdobbantó pacákok, akik láttán feléled bennünk a nő. Vavyan Fable
3. Nem lehet a női szépséggel betelni. És mind másképpen szép - nekem azok a nők a legszebbek, akik a maguk módján szépek -; fájdalmasan, gyötrelmesen szépek tudnak lenni. Fekete Gyula
4. A női test (...) gyönyörû, szebbet elképzelni sem lehet.
5. A mûvészetben nem szégyen a meztelenség. Vannak szobrok és festmények, a leghíresebbek a világon, mindenféle régi isteneket és istennőket ábrázolnak, és azok is meztelenek. Éppen azért festettek annyi istennőt a régi festők, mert az emberi test szépségét akarták ábrázolni, és akkor még csak így lehetett, de most már nem kell ürügyet keresniük. Rakovszky Zsuzsa
6. A szépség valósággal csodákra képes. A szép nő minden lelki fogyatékossága - ahelyett, hogy undort keltene - valahogy rendkívül vonzóvá válik. Ezeknél a fogyatékosság is valami bájt lehel. Ha ez a báj eltûnnék, akkor hússzorta okosabb legyen a nő a férfinál, ha azt akarja, hogy legalább némi tiszteletet keltsen maga iránt, mert szerelmet úgysem kelt! Nyikolaj Vasziljevics Gogol
7. Csodálni kell a nőket: ha nem is mindig az alkotást és az eredményt, legalább is a szándékot, mellyel alkotnak. Ha egy közepes mûvész, festő vagy író élete minden szellemi feladatának kivitelét olyan mûgonddal, hajtaná végre, mint ahogy a nők minden nap, néha többször is, összerakják magukat, rizsporból, hajból, körömfestékből, rongyokból és ékszerekből, ha minden mûvész úgy vigyázna az árnyalatokra, a kifejezés finomságára, mint egy áruházi pénztárosnő vigyáz szemöldökének vonalára, vagy mitesszerei nyomára az arcbőrön, vagy kézbőrének finomságára: minden festő Murillo lehetne és minden író Proust. Nagy mûvészek a nők; sajnos, mûvük romlandó. Márai Sándor
8. Néztem, ahogy (...) öltözik. Soha nem éreztem így a nő örök idegenségének titokzatosságát, mint amikor ezt a tükör előtti halk ide-odajárkálást követtem, ezt az eltöprengő önvizsgálatot, ezt a teljes önmagába mélyedést, ezt a visszasiklást a női nem öntudatlan ösztönvilágába. Jóformán el sem tudtam képzelni egy nőt, amint csacsogva vagy nevetgélve öltözik... s ha meg is teszi, bizonyára hiányzott volna belőle az örök megfoghatatlanság titka és soha meg nem fejthető varázsa. Erich Maria Remarque
9. Nincsen olyan félig-meddig szép nő, ki ne a legszebbnek tartaná magát: mégis mind még szebb szeretne lenni. Kner Izidor
10. A női test, még a legjava is, alakilag nagyon gyatra; nyersek a hajlásai és otrombán elosztottak a tömegei; hozzá képest egy tejeskorsó, sőt még köcsög is, intelligens és tetszetős. (...) Az átlag nő, míg a mûvészet segítségére nem siet, báj nélküli, torz, rosszul ívelt és kegyetlenül tagolt, még nőnek is. Ha jó a törzse, majdnem biztos, hogy görbelábú. Ha jók a lábai, majdnem biztosan rosszak a fogai. Ha a fogai jók, majdnem biztos, hogy otromba kezei vannak, vagy bágyadt szemei, vagy olyan a haja, mint a kóc, vagy álla nincs. Az oly nő, akinek mindene szép, oly szokatlan, hogy holmi csodaszámba megy és rendszerint megél belőle, ha mutogatja magát. Henry Louis Mencken