Ugrás a tartalomra
Nézek az égen át
begyulladt szemekkel.
Reszket a félhomály,
hát szeress vagy eressz el.
Kapcsolódó idézetek
-
Az égre nézek fel, rád gondolok újra,
Az arcodat is látom, bár kicsit megfakulva.
Az arcomat elfordítom, a karjaimat bezárom,
És ordítom a világnak: ez nem lehet csak álom!
Most mégis felébredek, és könnyes szemmel nézem,
Hogy összetörted azt, amit irántad érzek.
-
Szeretni vágyok, gyötrelemben égve.
Kosztolányi Dezső
-
Add nekem a te szemeidet,
Amelyek ölnek, égnek, vágynak,
Amelyek engem szépnek látnak.
Ady Endre
-
Azt hiszem, hogy szeretlek;
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
De láthatod, az istenek,
a por, meg az idő
mégis oly súlyos buckákat emel
közéd-közém,
hogy olykor elfog a
szeretet tériszonya és
kicsinyes aggodalma.
Pilinszky János
-
Szerelmes vagyok én,
Vagy tán tûzbe estem?
Nem tudom, de igaz,
Hogy ég lelkem, testem.
Petőfi Sándor
-
Szeress! hogy míg a gyötrelemben mások
szemük eltakarják reménytelen,
én ébren maradjak és látva-lássak...
Kezeidbe ajánlom életem.
Lakatos István (költő)
-
Dacolnom kell a sorssal most,
Szerelmem fénye végre ég,
Elrepült előlem, s tán messze földön jár,
Szívemmel látom őt.
-
Én csak félig álmodva élem a világot. Egyik szememmel a hazug, édes álomképek káprázatába bámulok, a másik szemem mindig a valóságot figyeli.
Gulácsy Lajos Kálmán
-
Mikor a nevem meghallod, könnybe lábad a szemed,
Ahol az ég és a föld összeér, ott nevetek feletted!
Szemem vértől izzik, haragomtól óvjon meg az ég,
Mikor a szikrából vad tûzvihar lesz, nincsen menedék!
Szeretlek gyûlölni! Gyûlöllek szeretni!
Children of Distance
-
Téged látlak az egeknek
Magas, tiszta kékjében;
Téged látlak a vizeknek
Folydogáló tükrében,
Nappal a nap aranyának
Ragyogó láng-fényében;
Éjjel a hold világának
Reszkető ezüstjében.
Minden időperczenetben,
Mindennémû szegeletben
Üldözőm vagy szünetlen -
Hagy békét, óh kegyetlen!
Kisfaludy Sándor