Nézték egymást. Három pár tekintet vándorolt körbe-körbe. Aztán valamelyikük arcán megrándult egy izom. Mosolyra görbült egy száj. Erőltetetten próbálták elnyomni vigyorukat, de nem bírták, végül hangos nevetésben törtek ki mind a hárman. (...) Ha valaha egyszer véget ér ez a Világmindenség, egészen biztosan egy jóleső kacaj lesz az, ami utolsóként bejárja az Univerzumot.

Kapcsolódó idézetek

1. Intim pillanatok százain osztoztunk, tucatnyi apró viccen, a világ újra felfedezett csodáinak ezrein, és egyik sem volt elég arra, hogy átbillentsen a másik oldalra. Majd hirtelen egy tekintet, egy gyengéd csók, és mintha az érzéseim elérték volna a kritikus tömeget, mintha egy utolsó érintésre, hosszú pillantásra vártam volna, mielőtt megvilágosodnék. Laurell Kaye Hamilton
2. Minden egyes alkalommal, amikor nevettem vagy mosolyogtam, arra kellett gondolnom, hogy hányszor fogok még sírni ugyanezzel a szájjal és szemmel. Aztán a szemem egy szép napon csukva marad, és mások fognak sírni meg nevetni, de akkor én már a föld alatt leszek. Janne Teller
3. Akiknek már nem sok van hátra, akik másik világból néznek már vissza, (...) gyakran mosolyognak, csak egy-egy görcsös, iszonyatos fájdalom rántja össze arcvonásaikat, görbíti le szájuk szélét, de elmúlik, és újra mosolyognak, szelíden, megadón. Szomorítják, aki körülöttük van. Jónás Tamás
4. Nevetünk, amikor szabadnak, boldognak, a világ, az élet urainak érezzük magunkat; amikor az élet szép, amikor itthon érezzük magunkat ebben a világban. De látni fogjuk, hogy furcsa módon akkor is nevetünk, ha hirtelen kiesünk önnön életünkből, ha "kizuhanunk a világból"; ha valami betaszít minket, ha csak egy szempillantásra is, egy ismeretlen és idegen világ szakadékába. A viccek pontosan ezt teszik velünk: belöknek egy szakadékba. A viccek nem tréfálnak. Nem triviálisak. Egy romboló és egyben felszabadító démon lakik bennük. Veszélyesek. Hankiss Elemér
5. Vagy tud valaki nevettetni, vagy nem. Elég egy tekintet, néha egyetlen hangsúly s a rekeszizmok máris mûködésbe lépnek: a közönség mosolyog, kuncog, kacag, s ha ezt egy jól exponált helyzetkomikummal fokozzuk, a kacagás harsány hahotába olvad. Hát ennyi az egész. Dénes György
6. Én ezért nevetek olyan sokat. Ha úgy marad az arcom, akkor is jó lesz ránéznem. Karen Marie Moning
7. Van az úgy néha, hogy az embernek muszáj nevetnie. Csak úgy, semmiért akár. És ilyenkor aztán senki-semmi vissza nem tudja fojtani a nevetést. Stephen King
8. Viccet hallgatni, rajzfilmet nézni vagy egy bohócakrobata bravúrjait figyelni olyan, amint amikor hullámvasúton utazunk. Az első pillanatokban, amikor megindulunk lefelé, mintha csiklandoznának, egyre könnyebbnek érezzük magunkat, egyre inkább kiszabadulunk a fizikai világ, a gravitáció rabságából, egyre boldogabban nevetünk. Amikor kocsijaink felgyorsulnak, amikor már-már tehetetlenül zuhanni kezdünk, amikor már érezzük, hogy kiesünk a világból, akkor nevetésünk egyre inkább átmegy hisztérikus sikoltásba. A következő pillanatban azonban egy elegáns kanyar lelassítja szabadesésünket, és mi diadalmasan és elegánsan visszatérünk mindennapi világunkba: megkönnyebülten nevetünk. Hankiss Elemér
9. Együtt kacagnánk végső búcsút intve, Meghalnánk együtt, egymást istenítve. Ady Endre
10. Vannak emberek, akiknek az arcához hozzátartozik a nevetés. Wass Albert