Nincs "idők szava" és "idők parancsa", mely arra kényszeríthetné az embert, hogy anyagi javakat részesítsen előnyben a szellemi javakkal, mulandót a múlhatatlannal szemben. Aki mégis e meghatározó választás mellett dönt, önmagán kívül senki mást nem tehet érte felelőssé.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem tehetek semmit azért, hogy mások is higgyenek. Nem tehetek másokat szabaddá. A szabadság nem az enyém, hogy tetszés szerint rendelkezzek vele. Nem az én tulajdonom. A szabadság választható dolog, amely ott lakozik minden ember szívében és lelkében. Hatalmamban áll, hogy válasszak szabadság és rabság között. Választanom kell!
2. Van úgy, hogy az embernek választania kell, és lemondania valamiről, amihez ragaszkodik, egy fontosabb dolog kedvéért. (...) Ha nem mond le semmiről, akkor soha nem is választ. Aki pedig nem választ, az soha nem fogja a saját életét élni.
3. Senki sem választja magának az életét. (...) Az úgy van, hogy az ember döntéseket hoz, azután azok hoznak döntéseket. A döntései döntenek.
4. Nem dolgom mások élete felől ítéletet mondani! Egyedül felőlem, egyedül a magam útja felől kell döntenem, választanom. Hermann Hesse
5. Nem arról van szó, hogy erőnek erejével vissza kellene utasítanunk a jótéteményeket és élvezeteket, amelyeket a sors az utunkba sodor, csak nem kellene időt és energiát pazarolnunk a megszerzésükre.
6. Ha nincs a világon semmi, de semmi, ami irányíthatná az embert a döntéseiben, akkor eljött az ideje annak, hogy a választást az istenekre bízzuk.
7. Az ember sohasem lehet biztos, még (sőt talán főleg) a nagy, az eget rengetően fontos dolgokban sem, a maguk szövevényességével és utóhatásaival. De sajna, ezeket a döntéseket senki más nem hozhatja meg, és senki más nem birkózhat meg a következményeikkel, mint maga az ember. Laurie Frankel
8. Nincs nagyobb akadálya az isteni kegyelemnek, mint az idő. És nemcsak az idő, hanem az ideiglenesség is. Nem csupán a dolgok mulandósága, de az érzelmeké, és nem csupán az érzelmek mulandósága, hanem az idő mocska és bûze. Tolvaly Ferenc
9. Nincs olyan, aki azért fejlesztené a személyiségét, mert valaki azt mondta neki, hogy hasznos vagy tanácsos így tennie. A természetre még sohasem tettek mély benyomást a jó szándékú javaslatok. Csak kauzálisan ható kényszer mozdítja meg a természetet, az emberit is. (...) Így a személyiség fejlődése sem engedelmeskedik holmi óhajnak, parancsnak, avagy belátásnak, hanem csakis a vésznek; nem nélkülözheti a belső és külső sorsok motiváló kényszerét. Carl Gustav Jung
10. Aki életre születik, élnie kötelesség. A növények magukat nem pusztítják el, az állatok öngyilkosok nem lesznek, csak az embernek van ilyen "szerencsétlen" hatalma, hogy a halál mellett dönthet. De inkább így fogalmazom: csak az embernek van ily "szerencsés" hatalma, tökéletessége, hogy dönthet saját életének, halálának kérdésében. Teljesítsd kötelességed: dönts az élet mellett!