Nyolcvan-egynéhány éves korában ha már dönt az ember, akkor gyorsan csinálja, mert különben nem lesz belőle semmi.

Kapcsolódó idézetek

1. Mikor az ember a hatvanadik évében van, mindenre el kell készülve lennie. Lev Tolsztoj
2. Amíg az ember fiatal, annyi mindenen tud rágódni - ezt csináljam, azt csináljam, mi legyen anyámmal... tanakodik, próbál dönteni, aztán mindig fölmerül valami új körülmény. Sokkal egyszerûbb, ha az ember dönt - és kész! Nem vívódik tovább, és ha már határozott, többé semmitől sem hagyja befolyásolni magát. Richard Feynman
3. Amikor elég idősek vagyunk hozzá - rajtunk áll, hogy ez a pillanat tizenöt vagy ötvenéves korban jön el -, akkor nem szabad megijednünk attól, hogy önálló döntéseket hozzunk. A szüleink igyekeznek a maguk módján mindent megtenni, de felnőve már nem kell minden egyes tanácsukat megfogadnunk. Udvariasan hallgassuk meg őket, de a végső döntés rajtunk áll.
4. Negyvenéves korára már nem kell azon aggódnia az embernek, hogy vajon mire fogja vinni, hiszen akkorra már elérte.
5. Az embernek muszáj döntéseket hoznia, még ha van, hogy rossz döntéseket hoz is. Mert ha az ember nem hozza meg a döntést, akkor vége.
6. Ötvenéves korára a mûvével készül el az ember, vagy az életével. Márai Sándor
7. Tizennyolc évesen baj, ha valakinek nincsenek forradalmi gondolatai, de ötvenkét évesen már régen rájössz, hogy mindenkinek magát kell megváltoztatnia, és akkor megváltozik a világ is. Legfeljebb csak segíthetünk egymásnak, annak, akiben megvan az igény a fejlődésre.
8. Harmincévesen már nyilván egyenesben kell lennie az ember életének.
9. Mindannyiunk életében eljön a pont, amikor felnőtté kell válnunk, csak nem tudjuk, hogy ez mikor következik be. Van, akinél 18 évesen, van, akinél 40 évesen, de egyszer eljön.
10. Addig él az ember, ameddig vannak tervei, vágyai, reményei. Még áhít valamit, még csalódik, még kétségbe esik. És abban a pillanatban, amikor ezek már nem lesznek fontosak, akkor vége van mindennek, teljesen mindegy, hogy hány éves valaki. Udvaros Dorottya