Ó, szelíd érzései, lágy hangjai, jósága és csillapodása a megbántott léleknek, olvadó öröme az első érzékeny szerelemnek - hol vagytok, merre vagytok?

Kapcsolódó idézetek

1. Köszönöm a szóra bírt hallgatást, a kamaszos ölelések lázát, bőröd forró kitárulkozását, köszönöm két kezed puhaságát, csókjaid mélytengeri gyöngyét, az első rózsa puha szirmát, jó szavaidnak esti csöndjét, tekinteted felgyújtó varázsát. Nagy István Attila
2. Érezte, ahogy (...) ajka az övéhez ér. És... ennyi volt. Minden kérdésére választ kapott, minden félelme lecsillapult, minden kétsége megszûnt. Amit ekkor érzett, nem egyszerû szenvedély volt, hanem horzsoló gyengédség, és olyan erős szerelem, hogy belül beleremegett. Hazatért. Ide tartozott, és végre idetalált. Vele... otthon volt.
3. Szerelem élő lángja, lelkem legközepében milyen vigyázva, míly szelíden sebzel! (...) Ó, tûz, gyönyörbe forgatsz! Ó, égés édessége! Ó, puha kéz! Ó, érintés, te kedves! Keresztes Szent János
4. Te vagy az élet szent igenje, Lázongások elpihent csendje, Termékenyítő, gazdag béke, Viharvert lelkem menedéke.
5. Szereteted izzó örvény, érintésed megnyugvás, hûs lehelet, hullámpermet, gyengéd erő. Ara Rauch
6. Kedveseink! álmodjatok édes, szép siri álmot, Õrt áll itt szeliden, s nem feled a szeretet. Tóth Árpád
7. Velem az érintésben, szabadító ölelésben, velem a lélegzetben ott legyél. Velem a forró lázban, velem a vak zuhanásban, velem a szív hangjában te legyél. Zséda
8. A lepréselt pillanatok lassan kihullanak az emlékezetből: valami jó volt megremegett tőle a hangom hol vagy már te világot felfedező szerelem? Nagy István Attila
9. A csókja lágy volt, végtelenül gyengéd. Mélyen felkavart, a pulzusomat az egekbe lökte. Ártatlan volt, bensőséges, a lelkemet perzselte, ahogy hátradöntötte a fejemet, hogy felfedezzen, mintha most csókolóznánk először. És talán így is volt - valójában. Jennifer L. Armentrout
10. Olyan jó hozzád dörgölődni a szomorúságommal, beleszédülni lelked melegébe s édesen szundikálni. Dsida Jenő