A lepréselt pillanatok lassan kihullanak az emlékezetből: valami jó volt megremegett tőle a hangom hol vagy már te világot felfedező szerelem?

Kapcsolódó idézetek

1. Hová tûnnek el a kimondott szavak? hol ég tovább a szemek tüze? ellobbant minden kézfogás de megmaradt az érintés öröme apró szikrák a végtelen égbolton lelkemben ragyog minden édes pillanat az idő elrohant, múlt lett a jelen de átölel még sok kedves hangulat.
2. De messze jársz is tőlem már. Emléked szívemben lassan megcsendesedik. Elhalkul, mint a távolodó léptek, hideg vagyok, közömbös, hó esik. A tél a szerelmemet összehúzza, fel-feldobbansz bennem, de merre vagy? nem sejtem már. Magános lettem újra, és dermedt. És dermesztek, mint a fagy. Lakatos István (költő)
3. Megrepedezik a föld áhít beleesnem e szerelmes szülőföld elveszejt már engem Kalász László
4. Hová merûlt el szép szemed világa? Mi az, mit kétes távolban keres? Talán a múlt idők setét virága, Min a csalódás könnye rengedez? Vörösmarty Mihály
5. Ó, szelíd érzései, lágy hangjai, jósága és csillapodása a megbántott léleknek, olvadó öröme az első érzékeny szerelemnek - hol vagytok, merre vagytok? Ivan Szergejevics Turgenyev
6. A szerelem az a pont, ahonnan a világot ki lehet forgatni sarkaiból, illetve mivel ez a mai világ már nagyon is kizökkentnek látszik, ahonnan vissza lehetne a világot billenteni a helyes állapotba. Szász Zoltán
7. A szerelem csodás dolog, de felkavar, és az ember szinte kifordul önmagából.
8. Reszketés, zuhanás, ránt a semmi, Nyújtom feléd kezem, Jeges vész, elveszem, E törékeny szerelem Csak arra jó, Hogy hangozzék A búcsúszó? Maggie Stiefvater
9. Amit elfelejtettem... az a tested melege. A lépések szomorú hangjai ismétlődnek. Egy új kezdetért kiáltok. Az emlékeim darabjaiért.
10. Most múlik pontosan, Engedem, hadd menjen, Szaladjon kifelé belőlem. Gondoltam, egyetlen, nem vagy itt jó helyen, nem vagy való nekem. Villámlik, mennydörög, ez tényleg szerelem. Quimby