Olyan az emlékezet, mint egy öreg kekszes doboz, azt se tudod már, mi minden van benne, iskolai zsírkréta, nagyanya nagyítólencséje, kisfiad autós kártyája, rég beszáradt sütőpor, mûanyag indián, söralátét, anyacsavar, minden és semmi. Néha nincs benne, amiről biztos voltál, hogy ott tartod, máskor olyasmire bukkansz, amiről biztosra vetted volna, hogy már régen a szemetesben kötött ki.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emlékezet olyan, mint egy nagy zsák szar, beállíthatjuk a sarokba, és úgy tehetünk, mintha hozzászoknánk, és mintha nem is lenne olyan vészes a szaga, de amikor végre kinyitjuk, és belenézünk, még borzalmasabb, mint amilyennek elképzeltük. Jens Liljestrand
2. Az emlékezet a fölösleges dolgok raktára, afféle kamra, melyben régi cipőkkel telegyömöszölt poros kosarak, leszakadt fülû kofferok, mindenféle rongyok, ernyők, üvegek, albumok, drótok, fél pár kesztyûk alusszák álmukat, amíg végleg ki nem dobják őket. És por, por, sûrû, renyhe por, az idők pora. Jurij Trifonov
3. Az emberek tévesen úgy vélik, hogy a memória olyan, mint egy kamera vagy egy iratszekrény. Ha emlékezni akarsz valamire, csak kikeresed, és már előtted is van. Csakhogy az emlékezet nem így mûködik. Az emlék nem egy változatlan dolog, hanem folyamat. Az emlékek mentális konstrukciók, az itt és most rekreációi, amelyekre nagy hatással vannak a jelenlegi elképzeléseid is. Meik Wiking
4. Az emlékezet olyan, mint egy faház padlózata, néhány deszka lassan elkorhad, de ránézésre még nem különbözik a többitől, te bátran lépkedsz, aztán az egyik váratlanul lesüllyed, eltûnik, s magával rántja a körülötte lévőket a mélybe, ahová te már nem érsz el. S ahogy múlnak az évek, úgy tátong egyre több szakadék az emlékezeted padlózatán, s te egyre óvatosabban mozogsz, hogy a szaporodó örvények a mélybe ne rántsák azt a néhány emléket, amit még őrzöl. Susanna Tamaro
5. Az emlékezet nagyon furcsa dolog. Néha megmagyarázhatatlanul megmaradnak benne a dolgok, amikről magunk sem hisszük, hogy megmaradtak. Leslie L. Lawrence
6. A sír csak üres doboz. Akit szeretek, él az emlékezetemben, egy széthajtogatott zsebkendőből felszálló illatban, egy hangsúlyban, mely váratlanul eszembe jut, és egy hosszú percre belefeledkezem, míg lehajtom a fejem.
7. Az emlékek olyanok, mint az ételek, amiket megeszel. A részeddé válnak, akár emlékszel rájuk később, akár nem.
8. Egy nagy bőrtáskában régi írásokat, leveleket, arcképeket őriztem, magam sem tudom, minek. Évek óta nem nyitottam ki a táskát. Most mintha egy kripta nyílt volna ki. Kiszedtem belőle mindent, és megértés nélkül bámultam a sok megsárgult papirosra, elkopott képre. Mire jó az ilyesmi? Ezrével rohantak meg a gyötrő emlékek, minden, ami elmúlt, ami lehetett volna és nem lett vagy másként lett. Heltai Jenő
9. Gyengül az emlékezőtehetségem. Kár. Néha olyan a fejem, mint egy játékpolc, amelyen senki se csinál rendet. Erich Kästner
10. Olykor azok az emberek, akik hosszú időt töltöttek együtt, egyszer csak azt képzelik, hogy egykor jobban mentek a dolgok, pedig nem. Az emlékek, még a rossz emlékek is megszépülnek, puhává érnek idővel, mint a barack a fán.