Olyan gyönyörû, mintha nem is anyától lett volna, mintha maga szülte volna a költők szilaj, csapongó képzelete, mely átröpül a mindenség fölött, tündérvilágoktól válogat színeket az archoz és ajkhoz, a mennybolttól kölcsönzi a homlok alakját, a suhogó nádtól a termet délcegségét, gyémánttól a szemek ragyogását, mandolától az alakjukat, sötét éjszakától a színüket és ami szépet kölcsönkér a rózsától, a rubinttól, a harmattól, napsugártól, mindazt vétkes vakmerősséggel öt betûvel fejezi ki "ideál"-nak.

Kapcsolódó idézetek

1. Egy kietlen táj lehet gyönyörû, és a legszebb is lehet semmitmondó. Az számít, hogy látom-e benne gyönyörû szemeidet, csodás arcodat, varázslatos mosolyodat. Mert attól válik élővé, gyönyörûvé, csodává. Tőled. Csitáry-Hock Tamás
2. A versek akár a gyerekek. Szeretnek olykor a szülők köré gyûlni, körbeülni őket, lábukhoz kuporodni, áhítattal figyelni minden egyes rezdülésüket. Kíváncsiak, folyton érdeklődőek: hogyan születtem, miért születtem, vártatok rám, ilyennek képzeltetek? Önmagukat kereső keserû út kezdete. A versek akár a gyerekek. Lehetnek fáradtak, energikusak, simulékonyak olykor hamisan huncutak. Nem lehet haragudni rájuk. Sokszor értelmetlenül idegennek hatnak szavaik, melyek sérülékeny lelkük bölcsőjéből szállanak a nagy, ijesztő világ vákuumába. Ezek idővel mind értelmet nyerő, igazán mély jelentésekké válnak. Egri László
3. Mint felhőből fény ha villan. Rózsaillat, mely elillan, S tünde álom: Hajh, ilyen csak e világon A boldogság.
4. Én hiszem, hogy egy új napban a váratlansága a szép. (...) Olyan nagyszerû felébredni egy ilyen aranyló, gyönyörû reggelen, és felkelés előtt vagy tíz percig álmodozni arról a rengeteg csodálatos dologról, ami az est leszállta előtt velem történhet. Lucy Maud Montgomery
5. Szemhéjad, mint nárciszok szirmai. Mosolyod akár a hajnal. Szemeidben a szerelem tüze ég, és pillantásod lángra lobbant. Arcod a felkelő hold mindent betöltő ezüstje. Ébenfekete hajad karcsú nyakadra omlik, mintha csak az éj sötétje borulna ránk. Ajkaid csábító vörös rubintként ragyognak. (...) Szépséged elvarázsol és megigéz engem. Bársonyos bőröd illatától édes a mennyország ezernyi varázslatos kertje. Seherezád, szerelmem, az éj téged üdvözöl, s a nap aranyló sugarai vakító fénnyel ragyogják be szerelmünket.
6. A költő mindenből költeményt alkot, félelmetest vagy vidámat, aszerint, milyen képek ragadják meg; fölhevült lelke visszautasítja a lágy árnyalatokat, és mindig az élénk, metsző színeket választja ki. Honoré de Balzac
7. A költő gyermeki képzelettel és lelkülettel rendelkezik, és vezéreljék is bármilyen mély gondolatok, a világról alkotott benyomásai közvetlenek. Vagyis nem "leírja", hanem feltárja a világot. Andrej Tarkovszkij
8. Ó, ifjúság! ifjúság! Nem veszel a lelkedre semmit, mintha a világ minden kincse a tied volna, még a bánat is mulattat, még a szomorúság is jól áll neked, magabiztos és hetyke vagy, ezt mondod: csak én élek - nézzétek! S a napok is nyomtalanul és számlálatlanul futnak és tûnnek el, és minden eltûnik benned, mint a viasz a napon, mint a hó... S talán gyönyörûséged egész titka nem abban a lehetőségben rejlik, hogy mindent cselekszel, hanem abban a lehetőségben, hogy ezt a mindentcselekvést elgondolod - abban, hogy olyan erőket szórsz a szélbe, melyeket úgysem tudnál használni semmi másra - abban, hogy közülünk mindenki komolyan tékozlónak tartja magát, s komolyan hiszi, hogy joga van ezt mondani: Ó, mennyit tehettem volna, ha nem vesztegetem el az időt hiába! Ivan Szergejevics Turgenyev
9. A költőnek hinnie kell a létet, és szeretnie kell azt a valóságot, amelybe született és azt a világot, amely végül is mulandóságával egyszer majd végleg betakarja. A költő legfontosabb tulajdonsága ez a szeretet, hisz ez a szeretet teszi töprengő homlokára fénylő tenyerét. Juhász Ferenc
10. Szerelem! (...) Minden titokzatos benne: ahogy megjön, ahogy kifejlődik, s ahogy eltûnik. Van úgy, hogy hirtelen jelenik meg, kétséget nem ismerve, örömtől sugározva, mint a nappal, máskor parázslik, mint a tûz a hamu alatt, s fellángolva csap be a lélekbe, mikor ott már minden elpusztult. Ivan Szergejevics Turgenyev