Olyankor szeress, mikor rám senki se vár, Csak akkor keress, mikor őszbe fordul a nyár. S ha elhamvadnak majd regénybe illő éveink, Akkor, ahogy először, úgy ölelj megint.

Kapcsolódó idézetek

1. Gondolj rám, ha véget ér a nyár, Nem kell más, csak újra megtalálj, Vágyom rád, sok emlék visszavár, Hogy együtt éljünk újra mindent át!
2. Majd ha megszûnnek az elvárásaid, jó lesz. Majd amikor egyedül is teljes leszel, be tudod illeszteni az életedbe a szerelmet. Szeresd magad annyira, hogy csak a minőséget fogadd el - másra egyébként sincs szükséged. Oravecz Nóra
3. Legyen a nyárnak minden perce a szerelemé, Érzem, egymás tüzében hogy foszlunk semmivé, Mert égni és szeretni akar, aki él, Majd szomorkodhatunk szépen, ha eljön a tél. Ákos
4. Csak velem örülj, ha ragyog a nyár, Ha későre jár, csak mellettem állj, Vagy menj tovább, és ne lássalak soha már! Máté Péter
5. Szeress még! És ha elfogysz az ölelésben Halkan fojts meg a sötétben, Legyen végtelen nekem az éj... (...) Szeretni engem tudnál-e úgy, Ahogy egyszer én szerettem? Két karodban, nézd meg, mivé lettem! Road
6. Mikor a langy szellőcske vágyat Csókol szivünkbe szeliden; Mikor a boldog ibolyácskán Az első pillangó pihen; Mikor a felhőhez szokott szem Először lát derûs eget: Szerelmi hûséget fogadni Akkor szeretnék én neked! Reviczky Gyula
7. Szeress, úgy ahogy még nem szeretett senki sem. Szeress úgy, ahogy még nem szerettél senkit sem.
8. Ne csak akkor mondd, hogy szeretsz, ha várok rá, hanem máskor is. Nem kell félned, nyisd ki a szíved, vagy én tépem fel a kapuját. Szeretni, ölelni, mosolyogni bármikor lehet, tedd meg. Ölelj indokolatlanul, ameddig tudsz, nyisd ki a szíved, és engedj be. Ne félj, nem bántalak. Nem tudnálak. De mosolyogj mindig, mert fagyott arc mögött nincs élet. Akarj életet. Akarj élni. Mosolyogni, és szeretni. Mindig. Holnap és ma is, és hinni abban, hogy egyszer lesz, aki meg is érdemli. Oravecz Nóra
9. Ne úgy szeress, szerelmem, mint puha árnyadat, mert az árny tovatûnik az éjjel s hajnalhasadásig nem találkozhatom újra veled, - (...) Úgy szeress inkább, mint egy csodálatos álmot, másik életedet, mi az éjjel jő el, ó nappalaim reménye.
10. Ha véletlenek nincsenek, mondd, hogy lehetsz most újra velem? Úgy engedtél el, hogy közben végig fogtad még a kezem. Hát úgy ölelj, hogy higgyem el, egy másik élet jön ezután, És nyoma soha ne legyen, hogy veszni hagytál hajdanán! Zséda