Összeilleszted a cipzár két végét, megfogod a cipzárkocsit és lassan elkezded húzni felfelé, és segítségével a fogak lassan összeérnek, egymásba kapaszkodnak, elválaszthatatlanul. Ez a kis szerkezet összeilleszti őket, és már nem lehet széttépni. Ahogy a lelkeket sem. Amiket a szeretet fokozatosan, napról napra illeszt egymáshoz. Egymásba. Elválaszthatatlanul.

Kapcsolódó idézetek

1. Elkezdetek beszélgetni, és minden remek: szereted és tetszel neki. Sokat vagytok együtt, az érzés egyre mélyebb. S egy napon, anélkül, hogy észrevennétek, rájössz, hogy szereted. Az idő megáll, és azt hiszed, hogy az egész világ csakis a tiétek, egyedül a tiétek. Egészen addig, míg egyikőtök lelép, és kitépi a másik szívét, amíg még dobog, és otthagyja a leggyalázatosabb állapotban szegényt.
2. Ha hozzányúlsz bárki hibájához, csakis akkor teheted, ha nem csupán könyörtelenül szétszeded, de össze is tudod rakni. Az ítélet szétszed, a szeretet összerak. De ha ott hagyod, ízekre szedve, olyan, mintha megölted volna. Müller Péter
3. Ha hozzányúlsz bárki hibájához, csakis akkor teheted, ha nem csupán könyörtelenül szétszeded, de össze is tudod rakni. Az ítélet szétszed, a szeretet összerak. De ha ott hagyod, ízekre szedve, olyan, mintha megölted volna. Müller Péter
4. Az elvétett szavakból és mozdulatokból végül összeáll egy ember. Nem az a bizonyos, akit szeretünk, hanem egy másik. Akit szeretünk. S megkezdjük keserves küzdelmünket, hogy egyesítsük e kettőt. A vágy gyakran elmossa a határt a két ember között, hogy aztán a kihûltség perceiben annál mélyebbnek érezzük a szakadást. Kolozsvári Papp László
5. A fájdalmat egyben elviselni nem lehet, de részekre feldarabolni lehetséges. Minden egyes részének cél és értelem kell. Cipelj akkora darabot belőle, amekkorát még elbírsz, a többit alakítsd át, dolgozz vele, és végül újra fûzd egybe. Tisza Kata
6. Az, hogy mi köt össze minket, néha megmagyarázhatatlan. Akkor is összetart, ha már a köteléknek el kellett volna szakadnia. Van, ami még a távolságot is legyőzi, és az időt és a józan észt; és néha egy kötelék örökké tart.
7. Az, hogy mi köt össze minket, néha megmagyarázhatatlan. Akkor is összetart, ha már a köteléknek el kellett volna szakadnia. Van, ami még a távolságot is legyőzi, és az időt és a józan észt; és néha egy kötelék örökké tart.
8. A félelem ruhákba csavarja a testünket, a szeretet mezítelenül hagy. A félelem görcsösen kapaszkodik mindenbe, és mindenhez ragaszkodik, amink csak van, míg a szeretet odaad mindent. A félelem bezár, a szeretet megnyit. A félelem megragad, a szeretet elenged. A félelem sajog, a szeretet enyhít. A félelem támad, a szeretet módosít. Neale Donald Walsch
9. Az élet kötelékeket alkot, akárcsak a fonál. És ahogy a fonalak, úgy az élet kötelékei is gyengék lehetnek, vagy összegubancolódhatnak. De ha ápolják és gondozzák őket, akkor képesek bármilyen távolságot áthidalni.
10. Az a fontos, hogy nyitott legyen a szíved és a lelked, mert csak így tudod bevonzani életedbe a szerelmet, és meg is tartani: csak így valósulhat meg kettőtök között az a lelki egység, az a harmonikus összeolvadás, amely minden mélyebb lelki kapcsolat célja, és amelynek a testi egyesülés, mondhatni, csak szimbolikus megfelelője az anyagi világban. Rakovszky Zsuzsa