Ott áll Szent György hegye. Néma méltósággal, fenséges nyugalommal. Ez is kúp. Ez is tûzhányó volt millió év előtt. Hatalmas vállain duzzadnak az izmok. Minden izomduzzadás óriási sziklagombolyag. Az egész hegy mégis kerek, valami csodálatos szerszámmal simára, gömbölyûre faragta az alkotás. Nem is hegy ez, hanem dombormû.

Kapcsolódó idézetek

1. A térfogat isteni alkotás, a felszín ördögi. Wolfgang Ernst Pauli
2. Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna. Valami önkéntelen kiáltás jött ajakamra. Azután néztem, néztem, mereven néztem. Lelkemet bámulás, gyönyör, ihlet, kimondhatatlan érzés ragadta el. Sohase álmodtam ilyen szépséget. Sohase láttam, sohase hallottam, sohase olvastam ehhez hasonló tüneményt. Kúpok fénylő orommal, szőlőhegyek zölden ragyogva, erdők fekete foltjai, zöld mezők, arany vetések, száz falu, ezer hegyi hajlék, csárdák, malmok, útszéli sorfák, patakok, csatornák, magas bércek, fehér házak, korhadt és mégis fényes várromok, Szent Györgynek és Badacsonynak komoly fensége, s az a Balaton mintha rám nevetne, s az a nádas mintha nekem súgna-búgna, s a látásnak messze határán égnek, földnek, Bakonynak, Tihanynak, tengervíznek édes ölelkezése, bizalmas összehajlása, s mindez egymást kerülve, váltogatva, kergetve, egymással összejátszva s a hátam mögött nyugvó nap arany sugarával ragyogón fölékesítve: íme, ez a kép rohanta meg lelkemet. A jelennek minden élettünete, sok százados múltnak minden árnya, természetnek ősalkotásai, emberkéznek apró szép dolgai együtt, egymás mellett. Van-e még ily ragyogó foltja több a kerek világnak? Eötvös Károly
3. A badacsonyi földnyelv, vékonyuló hegyén a jegenyék bozontos, ám szabályos gyertyái. Távolodó, kékbe foszló hegykúpok. A szépség megmagyarázhatatlan ellentéte az emberi világgal. A természet, ez a kopottas, néma elefánt, amely még mindig türelmesen hordoz a hátán. Az élet fojtogató telje, a délutáni napban párolgó szőlők és mezők közt. Kertész Imre
4. Van, aki úgy tud fogni, érinteni, hogy azt érzem, hogy tökéletes a testem. És nem azért tökéletes, mert ilyen, vagy olyan, hanem a maga egyértelmûségében, önmagáért és önmagától tökéletes. Mint egy földcsuszamlás, vagy hegygerinc, olyan nyilvánvalóan önmaga. És ahogy fog, érint, elkezd a testem élni a kezei között. Zsizsegnek az atomok és molekulák, ünnepel az egész test! Az érintés legalább olyan sokrétû, mint az írás mûfajai. Történeteket lehet kibontani érintés közben. Soma
5. Ugy alszik itt a szellő, Oly nyugodtak a lombok, És nem enyhíti semmi, Csak ég, csak ég e homlok. Oh hogy állitanád meg E hullámit a vérnek, Csak csodás kis kezeddel Te egyszer érintéd meg. Tóth Kálmán
6. A szobrászat nem olyasmi, amit elhatározunk, és sikerrel véghezvisszük. A szoboralkotás hatalmába keríti az embert, nem hagyja nyugton, gyötri, üldözi, úgyhogy előbb-utóbb kénytelen kiegyezni vele. Akkor egy rövid ideig megpihenhet, amíg újra nem kezdődik az egész. Agatha Christie
7. A mester a kezébe vette az anyagot... az ezüstöt. A holt fémet. Aztán alakítani kezdte. Formálta, kerekítette, vékonyította, szélesítette. Keze alatt kezdett kialakulni az ékszer. A gyûrû. Ami még kapott egy különleges mintát, egy szimbólumot, az élet jelképét. így lett kész a gyûrû. Egy egyszerû, pénzben alig mérhető ékszer. Mégis értékesebbé vált minden gyémántnál, aranynál, bármilyen megmunkált, szemnek csodálatos ékszernél. Mert egy napon csoda történt. A holt ezüst élő gyûrûvé lett. Szíveket összekötő ékszerré. Csitáry-Hock Tamás
8. Mondják, hogy a szobor benne van a kőben, csak le kell fejteni a felesleget. Ezt vallom én is. Egy tökéletes kört vagy egy almát, egy csendéletet lerajzolni, alkotás. Megteremteni, a nulláról felépíteni.
9. Be van fejezve a nagy mû, igen. A gép forog, az alkotó pihen. Évmilliókig eljár tengelyén, Mig egy kerékfogát ujítni kell. Madách Imre
10. Nehéz megmondani, mi nyûgözi le inkább az embert: a technika csodás vívmányai, amelyek évről évre páciensek százezreit segítik magasabb életminőséghez - vagy az, hogy még mindig toronymagasan többet tud egy egészséges természetes ízület, mint mesterséges kollégája. Az, hogy mindent mesterségesen pótoljunk, amit a természet nyújt, sajnos ma még nem lehetséges. De már az is lenyûgöző, ami lehetséges.