Ugrás a tartalomra
Ott van az a látszólag tökéletesen ártalmatlan mondat, amelyet úgy kezdenek az emberek: "Emlékszel, amikor..." Ezzel kezdeni egy mondatot, amikor valakihez beszélünk, akinek demenciája van, az egyik legnagyobb kegyetlenség. Természetesen nem emlékszik, éppen ez az állapotának egyik legtipikusabb tünete.
Kapcsolódó idézetek
-
A legnagyobb probléma a demenciások házi ápolásánál, hogy amíg a betegséggel harcolók legdominánsabb tünete a szenilitás, mi nem felejtünk. Hétről hétre rakódnak, gyûlnek és gyötörnek minket a rossz emlékek, amelyeket a másik fél már két perc múlva sem tud előhívni az emlékezetéből.
-
Soha nem "győzhetsz" egy demenciással szemben! Az ő emlékezete töröl, a felelősség viszont a tiéd. Ha vele bármi történik, csak én lehetek a hibás.
-
Álom közben úgy találunk ki történeteket, ahogy az alkoholos demenciával küzdő ember konfabulál, olyasmivel tömködve be a lyukakat a memóriájában, ami sohasem történt meg. Utána néhány perc alatt elfelejtünk mindent - akárcsak egy Alzheimer-beteg.
Dick Swaab
-
Nem igyekszünk emlékezni, nincs kollektív hajlamunk a bûnbánatra, meg akarunk feledkezni a szégyeneinkről; jobban tetszik, ha dicsérnek, ha pedig szidnak, becsukjuk a fülünket. Amnézia, nem emlékezni arra, ami fáj. Nem okozni magunknak fájdalmat. Félünk a szégyentől és a megszégyenüléstől. Az emberek, amire nem szeretnek emlékezni, arra nem emlékeznek.
Konrád György
-
Amikor valaki demenciában szenved, kiszámíthatatlanná válik, és ez gyakran azzal jár, hogy eltávolodik tőle a környezete. A barátok és ismerősök kényelmetlenül érzik magukat. Ezért a demenciában szenvedők egyre inkább egyedül maradnak. És ők ezt érzik, meg vagyok róla győződve, felfogják, hogy a család és a barátok fokozatosan eltávolodnak tőlük.
-
Bárcsak amnéziásan ébrednék fel,
És elfelejteném azokat a buta, apró dolgokat,
Mint például milyen érzés volt elaludni melletted,
Az emlékeket, melyektől nem menekülhetek.
5 Seconds of Summer
-
Sokszor a gyerekek bátor, ártatlan megjegyzései a legkegyetlenebbek. A gyerekek nem értik a dolgokat, éppen ezért tudják könnyen megbántani az embereket az érzéseikben.
-
- Szerinted mikor hal meg egy ember? (...)
- Amikor elkap egy gyógyíthatatlan betegséget?
- Nem. Hanem akkor, ha elfelejtik.
-
Aki elfelejt valamit, az nem emlékszik. Aki próbál elfelejteni valamit, az mindig arra a valamire gondol.
-
Mind hajlamosak vagyunk úgy emlékezni a dolgokra, ahogy emlékezni akarunk rájuk, ami általános emberi gyöngeség, és tapasztalatom szerint a nagyok legalább annyira hajlamosak rá, mint a szerényebbek.