...pedig milyen boldog voltam. Milyen. Már nem derül ki. Mint hogy mit álmodik az egyetlen alvó egy zuhanó gépen.

Kapcsolódó idézetek

1. Nyugodt és boldog éjszakám volt. Ez már így van, amikor az ember szerelmes. Apró különbségek teszik, és mégis hol fent van az aranyló felhők felett, hol leesik, és alig tud talpra állni. Aszlányi Károly
2. A boldogságról (...) nincs mit mondani, mert a boldogság szinte eseménytelen. A boldogság utólag visszanézve: tömény unalom. Cserna-Szabó András
3. A boldogság csak egy álom, az álmok pedig szertefoszlanak.
4. Arra gondoltam, milyen boldog voltam, hogy olyan érzésben volt részem néhány hétig, amihez fogható sem ezelőtt, sem ezután nem juthat nekem soha. Minél többet gondolkoztam, annál sötétebbnek láttam mindent.
5. Megosztottuk egymással az álmainkat, és rengeteg tervünk volt. (...) Ma már úgy érzem, mintha egy rossz, de múló álom lett volna. Hogyan lehetséges, hogy két ember egymásba szeret, s olyan sok mindent megosztanak egymással, aztán ez az egész szinte egyetlen éjszaka szertefoszlik.
6. Már egészen elfelejtettem, milyen érzés boldognak lenni. Márpedig most boldog voltam. Olyan boldog, hogy jó ötletnek tûnt belehalni. Stephenie Meyer
7. Álmomban egy sugárzó boldogságot hozó emberi lény int felém. (...) Azonban álom volt csupán... Nincs boldog kikötő, mely befogadna. A hullámok ide-oda dobálnak, könyörtelenül. Pjotr Iljics Csajkovszkij
8. Mi egy emlék? Olyasmi, mint egy álom. El lehet mesélni, de hogy valójában micsoda, hogy valami-e egyáltalán, arról fogalmunk sincs, azt senki sem tudja. Bernlef
9. És leplezetlenül sírni kezdett... de nem a boldogságtól, amit valószínûleg mindenki feltételezett róla. Hanem az ürességtől, amely belülről emésztette. Mert bármennyire is csodálatos volt az, ami vele történt, üresnek tûnt a számára. A párja nélkül, akivel megoszthatná életét, úgy érezte magát, mint egy mozivászon, amelyen csak megjelennek az események és a történések, aztán eltûnnek. Még csak üres sem volt, hiszen a levegőt sem tudta megtartani magában. Lélegzett, belül azonban halott volt. J. R. Ward
10. Ki egykor, mint én, oly boldog vala, S többé reménye sincs, hogy az lehet: Annak felejtés ad csak enyhülést, Nem a te képed, jó emlékezet! Tompa Mihály