Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Rá kell jönnünk, hogy mind csak egerek vagyunk egy macska karmai közt. Minden egyes mozdulatunk ebben a kurta földi létben, hogy megállunk a pirosban vagy nem (...), a repülőgép, amire felszállunk, vagy amiről leszállunk, csak a halál szadista táncának részei, ami a sírhoz vezet.

💍 Feleség ⚔️ Háború
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Minden elmúlik egyszer, de hogy mindezt a sok kínt - elég nézni a tévét: az úttestre folyó vért, kiégett szobabelsőt - vagy akár az egérét a macska karma közt - ezt menti, hogy leforog mind nyom nélkül valami kozmikus lefolyóban? Rakovszky Zsuzsa
  2. Mind meghalunk egyszer, mindenki, micsoda cirkusz! Pont ennek kéne összetartania minket, de ez még sincs így. Jelentéktelen dolgok terrorizálnak és nyomnak el minket. Felemészt minket a semmi. Charles Bukowski
  3. Az élet nem más, mint utazás a halál felé. Lucius Annaeus Seneca
  4. Életünk csak a halálhoz vezető út, és minden nap egy lépéssel visz közelebb földi létünk végéhez. Kalocsa Róza
  5. Az egyetlen dolog, amiben nincs választásunk az életben, hogy végül meg kell halnunk. A többi magán múlik. A maga döntése. A maga tettei.
  6. A sors kerekét nem lehet megállítani, legfeljebb eléfeküdhetnénk, de minek? A kerék úgyis keresztülmegy rajtunk, mi pedig ott maradunk két keréknyom között, mint egy elhajított hamburger. Leslie L. Lawrence
  7. Az élet csak egy álom, útban a halál felé.
  8. Az életünk (...) csak gurul és gurul... hol hegynek fel, hol völgynek le. Vagy a meredély szélén. Aztán hirtelen a mélybe zuhan, és eltûnik a fészkes fenébe...
  9. Minden lépés a halálhoz visz közelebb, minden mozdulat, minden lehelet annak az utálatos munkáját sietteti. Lélegzés, alvás, evés, munka, álom, minden, amit csinálunk - halál. Egyszóval, élni annyi, mint meghalni! Guy de Maupassant
  10. Mindenki eltéved egyszer. Vannak, akik rossz vonatra szállnak, rossz helyen fordulnak be az úton, félrelépnek a sötétben, gödörbe esnek, rossz emeleten lépnek ki a liftből, vagy eltévednek az uszodában, amikor fáradtan keresik a partot a folyton mozgó emberfejek között. Minden eltévedés a káosz létét bizonyítja, a világ játékos-gonosz fintorral csavarodik egyet, ami kívül volt, az belülre kerül, ami belül volt, az lesz a különleges. Az ember előbb vagy utóbb megtanulja, hogy a valami, amit térnek nevez, értelem nélküli üresség csupán. Havasréti József
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat