Ugrás a tartalomra
Régen, a sötétség századaiban, (...) néhány ember mérkőzött meg a százezrekért. Ma milliók mozdulnak meg néhány intrikus intésére. A világosság százada kiirtotta a háborúkból a lovagiasságot és hitet; méltatlannak találván az eszményesített háborút: háborúsította az eszményeket.
Kapcsolódó idézetek
-
A vallás képes rá, hogy a szeretet és béke érzésével melegítse át az emberek lelkét, de gondolj csak arra, (...) hány háborút vívtak, milyen mérhetetlen embertömeget mészároltak le eltérő vallási nézetek okán.
Robert Lawson
-
Az idő becses ajándék, azért kaptuk, hogy okosabbak, jobbak, érettebbek és tökéletesebbek legyünk általa. Az idő maga a béke, míg a háború az idő durva elutasítása, az időből való kitörés valamiféle esztelen türelmetlenség következtében.
Thomas Mann
-
A dicsőséget néhányan hajszolják, míg másoknak véletlenül az ölébe hullik anélkül, hogy tennének érte. Bárhogy is, de becsülendő, ha valaki az áldásában részesül. Azonban azt kérdem: a dicsőség mikor veszti fényét, hogy átadja helyét egy igaztalan hadjáratnak? Mikor válik az egykor még nemes cél tûzzé, ami mindet elemészt? Láttam a háborút és láttam a halált.
-
Az ember évszázadok óta túl sokat cselekedett, és túl keveset gondolkodott. Korunk egyre több gondolkodni valót ad, és a gondolat sokszor hiányzik.
Martin Heidegger
-
A vallás is sok véráldozatot kívánt a sötét évszázadok során. Abban a pillanatban, mihelyt őt magát nem üldözték többé, ő kezdte el az üldözést, máglyával, karddal és kínvallatással.
Erich Maria Remarque
-
Nem hiszem, hogy a háború csak az uralkodók, a nagyfejûek és a kapitalisták bûne. Nem bizony. A kisember is hajlandó harcolni. Ha nem így volna, már régen fellázadtak volna ellene! Úgy látszik, az emberben benne él a pusztítás és öldöklés ösztöne, a gyilkolás és tombolás vágya.
Anne Frank
-
A háború más távlatot ad a dolgoknak, eltorzítja a valóságot. Minden mulandónak, pillanatnyinak tûnik.
-
Az emberiség története a világosság szüntelen harca a sötétség ellen. Ezért értelmetlen gondolkodnunk azon a kérdésen, minő hasznunk van a tudásból. Az ember igényli a tudást, s ha elveszíti ezt a kívánságát, megszûnik embernek lenni.
Fridtjof Nansen
-
Háború (...). Brutális és kegyetlen. Pokoli és gyerekes. (...) Szabadság, könyörületesség és szerelem - ezek azok, amelyekért megéri harcolni, amelyekért megéri ölni.
-
Harcolok; nem tudja senki; egyesek sejtik, ez elkerülhetetlen; de senki nem tudja. Napi kötelességeimet teljesítem, egy kicsit szórakozott vagyok, ez kétségtelen, de nem nagyon. Persze mindenki harcol, de az én küzdelmem valóságosabb, mint másoké, a legtöbben mintegy alvajáróként küzdenek, ahogy álombeli kísérteteket hessegetünk, én azonban kiléptem a sorból, és valamennyi rendelkezésemre álló erőt megfontoltan és gondosan kihasználva harcolok. Miért váltam ki az amúgy lármás, ám ebből a szempontból ijesztően csendes tömegből? Miért vontam magamra a figyelmet? Miért lettem mára első számú célponttá az ellenség szemében? Nem tudom. Úgy éreztem, másfajta élet nem érdemli meg az élet nevet.
Franz Kafka