Rengeteg olyan emberrel beszélgettem azután, hogy a valaha futott legjobb eredményüket érték el, és mind azt mondták, úgy érzik, tudtak volna még egy kicsit jobbak is lenni. Bizony, nem könnyû elérni az elégedettséget. Ezért folytatjuk újra és újra, hétről hétre, évről évre.

Kapcsolódó idézetek

1. Mindig egy kicsit többet akarunk, még akkor is, ha jól megy a futás. Mert a csalódás túloldalán ott vár a remény, és azért fejlődünk, mert mindig azt képzeljük, hogy legközelebb egy kicsit jobban fog menni. Michael Crawley
2. Egy győzelem nem változtatja meg az életemet. Könnyebb lesz az élet, ha nyersz? Nem hiszem. Persze mindig kellemes érzés győzni, annak ellenére is, hogy a következő verseny már ismét ugyanaz a régi kihívás. Ha nyersz, az szép, de az emberek ezt nagyon gyorsan elfelejtik. Sokszor elég mindehhez egy futam is, és már nem is emlékeznek arra, hogy nyertél. Kimi Raikkönen
3. Valamiféle megnyugvás lehet a befejezés. Valami olyasmi, hogy tudom is én, milyen távon futsz, aztán elérsz a célvonalhoz, és felsóhajtasz: megcsináltam! De nem, soha. Megint újra kell kezdened az egészet. Marilyn Monroe
4. A rendszeres futás önmagában is hálás dolog. A versenyszellemtől áthatott futót pedig még nagyobb megelégedéssel tölti el, amikor azt tapasztalja, hogy egyre gyorsabban és messzebbre tud futni, miközben új kihívások elé állítja önmagát. Az eredményesség remek hajtóerő, arra ösztönöz, hogy lankadatlan energiával eddzünk. Scott Jurek
5. Boldogság. Mindenki szeretné elérni. Néhányan biztosak benne, hogy megtalálják, amint hazaköltöztek. Néhányan azt gondolják, megtalálják, ha új barátot szereznek. Néhányan azt remélik, megtalálják, amint legyőzték versenytársaikat. És vannak, akik nem keresik tovább a boldogságot, mert egy nap észrevették, hogy végig az orruk előtt volt.
6. A győzelemnél sokkal fontosabb, hogy mit és hogyan teszek érte. Felkészültem? Összpontosítok? Figyelmesen bántam-e a testemmel, egészségesen, gondosan tápláltam-e? És az edzések? Maximális erőbedobással edzettem, ahogy kell? Egész pályámon ilyen kérdések igazgattak, és hasonlókat tesz föl magának bárki (azaz mindenki), aki törekszik valamit jól csinálni. Természetesen akarjuk, hogy előléptessenek a munkahelyünkön, hogy belénk szeressen az a lány vagy az a fiú, hogy mi nyerjük meg az 5 kilométeres futóversenyt. De nem az eredmény - hogy megkapjuk-e, amit akarunk - határoz meg minket. Hanem az, ahogyan elértük. Scott Jurek
7. Nincs abban semmi különös, ha a kezdeti lelkesedés után egy időre leállsz. Sok futóval megtörténik. (...) Újrakezdeni, miután abbahagytad? Hajrá! Sokkal könnyebb, mint először elkezdeni. Felhozni magad a régi szintedre? Gyorsabban fog menni, mint gondolnád! Sokat számít, hogy több az önbizalmad, mint egy kezdő futónak: tudod, mire vagy képes. Marijke ten Cate
8. Voltak olyan pillanatok, amikor úgy éreztem, hogy elegem van (...), de mindig sikerült új célokat kitûznöm magam elé, és ez elég volt ahhoz, hogy tovább koncentráljak. Ha az ember egyszer megérzi a siker ízét, és látja, hogy a befektetett munkának megvan az eredménye, akkor tovább tud küzdeni.
9. Az a legnehezebb, hogy amikor az ember elért egy szintet, akkor is frissnek kell maradnia, mindennap. A világ rohanvást változik körülöttünk, hát nem? Tehát bármilyen nehéz is, a siker kulcsa csak az, hogy keblünkre öleljük az állandó változást, és haladjunk az idővel.
10. Ha edzett vagy, nem nagy szám lefutni a maratont, viszont amikor pár száz méter is kihívást jelent, akkor igazán tiszteletre méltó dolog nekiindulni és nem feladni, értékelni a fokozatos fejlődést minden részsikerből - lehet az akár az első megállás nélkül lefutott kilométer - erőt meríteni és menni tovább. A siker szerintem (hobbisportoló szinten) nem elsősorban alkati kérdés. Aki kitartó és beleteszi a munkát, az előbb-utóbb menthetetlenül eredményes lesz. A többiek pedig mindig megtalálják majd a külső tényezőket, amikre mutogatva felmentik magukat a komolyabb energiabefektetés alól.