Rózsát lát meg egy legény, vadrózsát a réten; szép, akár a hajnalfény, fut a fiú könnyedén, erre vágyik régen. Piros rózsa, rózsaszál, vadvirág a réten.

Kapcsolódó idézetek

1. Rózsa, rózsa, szép virágszál, Szálló szélben hajladozzál! Napsütésben nyiladozzál, Meglocsollak, illatozzál!
2. Ahogy a réten, a tavaszi fényben valahol egy fehér virág, úgy szeretném naponta én is köszönni a nap színaranyát, ahogy a sólyom suhan a szélben hajnalok hajnalán, büszkén és szabadon, úgy, mint hajdanán.
3. Erdőn-mezőn nyitott szemmel, sok virágra lel az ember. Én most őket megöntözöm, Piros tojást megköszönöm.
4. Amerre mégy, édes rózsám, kívánom, Hogy előtted a rét piros rózsává váljon, A zöld fû is előtted édes almát teremjen, A te szíved holtig el ne felejtsen!
5. Napsütötte szép tájakon, Jöttem végig az utakon. Fölém hajolt sok kis virág, Rózsavizük osztogatták. Megöntözlek most itt véle, Piros tojást kérek érte.
6. Szerelmem, szerelmem, rózsa voltál, ékes, bodros, üde rózsa, szirmokkal szépséges, tőlem halvány, hozzám kedves, értem feslő, nekem nőtt virágszál, rózsa, rózsafelhő; virágszál voltál, ah, sudár liliomszál, hajló-karcsú száron bimbó, viritottál, szerelmem, szerelmem, s most mégis, mint hullám, szemem könny borítja, miattad csordulván. Lakatos István (költő)
7. Talán ott vagy mindenhol. (...) Odafent a rózsás színû felhőkben. Idelent a hajnali harmatban. Bármerre járok, téged kereslek. És bárhol vagyok, téged látlak.
8. Szeretlek mint virág a napfényt, Miként madár a zöld mezőt; Szeretlek, mint ifjú a fátyolt; Mit boldogsága néki szőtt.
9. Szeretem az égnek csillagtáborát. Szeretem a Földnek parányi porát. Szeretem az erdőt, a vadvirágot. Szeretem a jót és az Igazságot. Móra László
10. Egy magas réten, vad zergék között. A gidáik szökdécselnek. Amikor az ember a saját szemével látja ezt a szökdécselést, akkor megtud valamit, amit korábban nem tudott. Hogy mit? Nehéz megfogalmazni, de valami ilyesmit: akár jelent bármit is az élet, akár nem, a boldogság létezik. Az élet él, az élet élni akar. Kim Stanley Robinson