Sajnos, a szegény embert könnyen eléri a végzete; csődrovatban jelenik meg a neve, feleségét, gyermekeit elûzik a házukból... persze ezek után természetes is, hogy mindent megpróbálunk a végzet elhárítására, vagy legalábbis oly messze toljuk ki a szörnyû napot, amennyire lehetséges... ám végül is a halálos parancs megérkezik.

Kapcsolódó idézetek

1. Hiába mondja az ember, hogy nincs félnivalója, semmit nem hagyott ki és mindent számításba vett, leginkább azokat a dolgokat nem vesszük észre vagy észleljük túl későn, melyek az orrunk előtt vannak... menekülünk... de ahogy próbáljuk elkerülni a végzetünket, úgy sodródunk egyre inkább az elkerülhetetlen sorsunk csapásába.
2. A halál a legkülönfélébb, kifürkészhetetlen módokon érheti az embert. Ami balesetnek tûnik, amögött gonosz szándék lapulhat, s fordítva, egy gyilkosságról is kiderülhet, hogy végzetes balszerencse volt csupán.
3. A sors, a kegyetlen sors egy ideig becézi az embert, fényhez, ifjúsághoz, szerelemhez juttatja, aztán egyszer csak hóhérfogással kapja el az ember torkát, s úgy végez velünk, mint a józan, filléreket számontartó gazdasszony egy csirkével...
4. Az ember belecsöppen az életbe. Megmondják neki a szabályokat, de az első alkalommal, ha valami hibán rajtakapják, végeznek vele. (...) Ezzel számolni kell. Várj sorodra. Előbb vagy utóbb meghalsz te is. Ernest Hemingway
5. A szegényt, kit megtört a sors, a gond, Csittítgatjuk, intjük, ha könnyet ont. De súlyosodna csak baj annyi sok ránk, Éppoly nagyon, vagy jobban is zokognánk. William Shakespeare
6. Tudjuk, hogy ahol bármilyen emberi kapcsolat van, ott az erős kizsákmányolja a gyengét. Ez a harc, ez a szörnyû szenvedés az ember elkerülhetetlen sorsa. Eduardo Mendoza
7. Általában olcsó az élet, de aztán olyan is... S bizony a hetekig, néha hónapokig tartó viszontagságok megviselik a legerősebb és legszívósabb természetû embert is. Fekete István
8. Minden életben van egy halálos ítélet (...). Pontosan tudom, hogy egy szép napon, talán még ma, rossz hírt közölnek velem. Na de addig is ki a főnök? Én! Én így élem az életem.
9. Az ember minden baja abból származik, hogy nem tud megülni otthon, a foteljében. Kilép, találkozik a szomszédjával, összevitatkoznak a telekhatáron, kész a háború. Ránéz a szomszéd nejére, az visszakacsint, kész a házasságtörés. A boltban becsapják öt petákkal, az igazság és rend épülete összeomlik. Egy tolvaj szeme megakad rajta, nicsak, milyen jól öltözött fickó, hazáig követi, előjegyzésbe veszi az utcát, házszámot, kész a rablótámadás. Megeshet, hogy a baj lakcímünkre érkezik, menetrend szerint árvíz, tûzvész, cunami. betegség formájában, de jobbára rásegítünk nyüzsgésünkkel, életmódunkkal, minden óvatlan lépésünkkel. Lackfi János
10. Az emberek elfelejtik a múltat, így aztán újra és újra át kell élniük, mert a végzetüket magukkal hordozzák, a szívük legmélyén. A jót és rosszat egyaránt... a szörnyût és a még szörnyûbbet. Teljesen mindegy, hol vannak vagy honnan hová tartanak. Szélesi Sándor