Sajnos a történelem igen ingoványos talaj: senkinek eszébe se jutott a megtörtént dolgok legnagyobb részét leírni, akik meg leírtak dolgokat, azok sûrûn tévedtek, őrültek, szélsőségesen rasszisták voltak, vagy hazudtak (sőt, gyakran mindezt együtt).

Kapcsolódó idézetek

1. Nevetségesek ezek a történészek, akik légből kapott tényekkel próbálják alátámasztani az elméleteiket. Mert senki nem tudja, hogy miért történnek a dolgok, értitek? Bármiből bármi következhet. Még a valódi történelem sem árul el nekünk semmit. Nem tudjuk, hogy hatással vagyunk a történelemre vagy sem, és hogy egy szög híján elbukott egy civilizáció, vagy hogy eget rengetőnél eget rengetőbb tetteink is csak virágszirmok a hömpölygő ár tetején, vagy valahol a kettő között, vagy mindkettő egyszerre. Egyszerûen nem tudjuk, és a mi-lett-volna-hák sem visznek közelebb a megoldáshoz. Kim Stanley Robinson
2. Nem győztesek írják a történelmet, hanem esendő emberek. Kényes mesterség az övék, a papírokban és könyvekben való búvárkodást kevesen tekintik munkának, az ebből származó eredmény is viszonylagos tud csak lenni. Ha nincs egyetlen igazság a földön, amit békésen, avagy fegyverrel kivívni lehet, mert szét van szórva, akkor dokumentum kell, és furfang, hogy össze lehessen gyûjteni a maradékot. Vida Gábor
3. A történelem alapvető igazságtalansága, hogy nem lehet megkérdezni azokat, akikről írunk: ők mit gondolnak arról, amit állítunk. Vekerdi László
4. A történelem, ahogyan ma ismerjük, túl gyakran nagyon is pontatlan tudomány, de annyira, hogy tény helyett többnyire képzelgés, bemutatás helyett többnyire feltevés. Harry Harrison
5. A történelemnek olykor kihagy az emlékezete. Érdekes módon gyakran kifejezetten jelentős tényekről is elfeledkezik, holott épp az lenne a kötelessége, hogy ezeket örökítse meg.
6. Egy korszak minden formáját, ízét, színét visszaadni - erre egyetlen regényíró sem képes, még kevésbé e sorok szerény szerzője: de az a próbálkozás, hogy legalább egy keveset megragadjon a szelleméből, kétségtelenül ott lappangott gondolatai hátterében, amikor tollat ragadott. John Galsworthy
7. Nem olyan könnyû a történelemből tanulni. Nem egészen igaz az, hogy megismétlődik a történelem. Az mindég egy kicsit más. Azt nem lehet soha közvetlenül alkalmazni, ami régebben már előfordult. Erdős Pál
8. A valóságot a képzelet nem tudja fölülírni. A történelem és a magánélet legelképesztőbb eseményeit nem bomlott elméjû írók találják ki. Bodor Ádám
9. A történetírásban, a múlt értelmezésében minden történész maga kell kiválassza a leginkább említésre méltó tényeket. Választása bizonyos mértékig saját személyes ízlésén múlik, és arról tanúskodik, a gazdasági, politikai, társadalmi erők közül mely hatásokat tart a legjelentősebbeknek. Senki nem ismeri az igazságot, ezért könnyen megeshet, hogy két becsületes és szorgalmas történész ugyanannak az eseménynek eltérő magyarázatára jut, noha mindkettő legitim történészi módszereket követ.
10. A történelem elsősorban annak a leírása, hogy nagy emberek nagy dolgokat tesznek; de legtöbbünk élete nem nagy pillanatokból áll, hanem kis pillanatokból, és minden kis választással, minden kis döntéssel meghatározzuk önmagunkat. Õszinték vagyunk? Hûségesek vagyunk? Büszkék vagyunk magunkra? Vagy csalódást okoz az, akivé váltunk? Az élet sose úgy alakul, ahogy tervezzük, váratlan dolgok történnek, amelyek új és izgalmas lehetőségekkel ajándékoznak meg, és előbb vagy utóbb arcul csap minket a valóság.