Ugrás a tartalomra
Nevetségesek ezek a történészek, akik légből kapott tényekkel próbálják alátámasztani az elméleteiket. Mert senki nem tudja, hogy miért történnek a dolgok, értitek? Bármiből bármi következhet. Még a valódi történelem sem árul el nekünk semmit. Nem tudjuk, hogy hatással vagyunk a történelemre vagy sem, és hogy egy szög híján elbukott egy civilizáció, vagy hogy eget rengetőnél eget rengetőbb tetteink is csak virágszirmok a hömpölygő ár tetején, vagy valahol a kettő között, vagy mindkettő egyszerre. Egyszerûen nem tudjuk, és a mi-lett-volna-hák sem visznek közelebb a megoldáshoz.
Kapcsolódó idézetek
-
A történelem legapróbb részleteinek lelkes tanulmányozása nem szolgál hasznos ismeretekkel a történelem természetét illetően - megértésének illúzióját nyújtja csupán. A történelem és a társadalmak nem vánszorogva haladnak. Hatalmas ugrásokkal haladnak előre. Néha lábukat törik, néha csupán meginognak. Mindennek dacára mi - és a történészek is - inkább hiszünk a kiszámítható, apró lépésekkel haladó fejlődésben.
Nassim Nicholas Taleb
-
Ez a történettudomány egyik legjellemzőbb vonása - minél jobban ismerünk egy adott történelmi időszakot, annál nehezebb megmagyarázni, miért egy bizonyos módon, és miért nem másképp történtek az események. Azok, akik csak felszínes tudással rendelkeznek egy-egy korszakról, hajlamosak csak arra a lehetőségre koncentrálni, amelyik végül is megvalósult. Aztán utólag úgy-ahogy megmagyarázzák, miért volt ez elkerülhetetlen. Akik tájékozottabbak a korszakot illetően, sokkal jobban tudják, melyek azok az utak, amelyeket végül is nem választottak akkor.
Yuval Noah Harari
-
Sajnos a történelem igen ingoványos talaj: senkinek eszébe se jutott a megtörtént dolgok legnagyobb részét leírni, akik meg leírtak dolgokat, azok sûrûn tévedtek, őrültek, szélsőségesen rasszisták voltak, vagy hazudtak (sőt, gyakran mindezt együtt).
-
Ami megtörtént, azon az Isten sem tud változtatni, csak a történészek. Buzgólkodnak is szorgosan, a politikai megrendelők elvárásait teljesítve. Ezért tanulmányomban mind az égieket, mind a történészeket mellőzni igyekszem.
Popper Péter
-
Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a világ nagy vezetői, legalábbis akiket a tévé annak mutat, el tudják intézni a világ sorsát! Nevetséges! Ezeknek az embereknek fogalmuk sincs arról, hogyan mûködik a világ. Õk egy politikai folyamatban kerülnek a helyükre, olyan háttérrel, amely abszolút alkalmatlan a világ megértésére, annyi a dolguk, hogy láttassák velünk, ők a világ ütőerén tartják az ujjukat. Ami szemenszedett hazugság. Vagy játék, de eljátsszák nekünk, holott nem tudják, mikor lesz válság, sőt, talán nem is törődnek vele.
Csányi Vilmos
-
A történelemben, az olyan jelenségek magyarázatánál, amelyek észszerûtlenek (vagyis amelyeknek észszerûségét megérteni nem vagyunk képesek), elkerülhetetlen a sorsba vetett vakhit. Minél inkább iparkodunk a történelemnek ezeket az eseményeit észszerûen megfejteni, annál észszerûtlenebbeknek és érthetetlenebbeknek látszanak előttünk.
Lev Tolsztoj
-
A dolgokat nem irányítja senki. Emberek, események egyszerûen összeütköznek, véletlenül, a történelem pedig rohan tovább, és hagyja, hogy mi, akik hátramaradtunk, kikecmeregjünk a romok alól.
Jojo Moyes
-
Nincs korszak, amely ne alkotna új történelemtudományt. De ez nemcsak a történészek privilégiuma. Minden korszaknak megvannak a problémái, melyek nem léteztek megelőzően; mikor a mából a múlt felé fordulnak, sokszor keresnek "visszafelől" igazolást.
-
Elég furcsa élet lehet nem tudósnak lenni. Élni a napokat, mit sem sejtve arról, avagy nem is érdeklődni az iránt, honnan ered a levegő, honnan a csudából kerültek a csillagok az égre, vagy milyen távol vannak tőlünk. Én személy szerint tudni akarok.
Michio Kaku
-
Ha egy történész saját korához érkezik el, legjobb, ha leteszi a tollat. A folytatás esetleg csak spekuláció a jövőről. Ez általában igen hiú vállalkozás, és aki ilyesmire adja a fejét, könnyen köznevetség tárgya lehet. Mégis kevés történész vonhatja ki magát a történelmet formáló hatalmas erők igézete alól, és kísértésbe esik, hogy a maga módján értelmezze őket. Végül is nem lehet megtagadni egy történésztől, hogy elemezze kora eseményeit, és ettől már csak egy lépés azt firtatni, mit rejt a jövő méhe.
Olof Johannesson