Sem a versmérték, sem a gondolatalakzat, sem a nyelvezet pompázatossága, sem a metaforák helyénvaló volta, sem az arányosság és a szerkesztés nem tud úgy elbûvölni és úgy tetszeni, mint a talpraesett meseszövés és elrendezés.

Kapcsolódó idézetek

1. A nyelv, a legnagyszerûbb mondatok sora sem lehet oly változatos, oly ékesen szóló, mint a tekintetek beszélgetése és a mosolyok harmóniája. Honoré de Balzac
2. Nem a kiszabdalt mérték, nem a lebékózott ritmus, nem a megszámlált hang teszik a poétát... A merész képek, az eleven költés; az ábrázolatok külömbfélesége és szépsége, az az enthusiasmus, tûz, sebes rohanás és erő, és az a nem tudom mi a szókban és gondolatokban, amelyet csak önként ajándékozhat a természet. Lehet írni verset poézis nélkül, és poéta lehetsz verselés nélkül. Kármán József
3. A vers rövidtávfutás, de ugyanolyan szellemi erőnlétet követel, mint a maraton, és egy verseskötet már nem sprintelés. Szabó T. Anna
4. A költészet a közember számára a szeme sarkából megpillantott egyszarvú - a megfoghatatlan váratlan villanása. Egy mûszaki ember számára csak a pragmatikus megoldások elméssége jelenti a költészetet. A funkció elsőbbsége a formával szemben. Ez nem optimizmus vagy pesszimizmus - a félig tele vagy félig üres pohár - kérdése. Egy mûszaki számára a pohár egyszerûen túl nagy. Noah Hawley
5. Versben nemcsak a gondolat nem marad épen (...), de még az érzések is átszüremlenek a megolvadt szavak kohóján. A külsőségek egyszerre mind elesnek, és legbelül állunk, a lelki mûhely legközepén, más formájú, más színû, más illatú, más értelmû dolgok vesznek körül, mint kinn a napvilágon. Ady Endre
6. Akármiként állítjuk fel a mércét: a vers csak úgy szép, ha nem tudni, miért szép.
7. Nincsen azonban semmi olyan könnyû, mit először Csak nehezen hihetőnek nem képzelne az elme, És sem olyan nagy vagy bámulni való nem akad, hogy Apródonként meg nem szûnne csodálni akárki. Titus Lucretius Carus
8. Semmi sem lehet erős, semmi sem nagy és következéseiben tiszteletre méltó, ami cél és határ nélkül széjjelfolyt; aminek nincs pontja, melybe összeboruljon, honnan elágazzék. Kölcsey Ferenc
9. Könnyebb a költészetet mívelni, mint felfogni. Michel de Montaigne
10. A túlzott beszéd közepes érzelmeket takargat, mintha a lélek teljessége olykor nem a legüresebb metafórákban áradna széjjel, mert hisz soha senki se képes pontos mértéket adni vágyainak, éppúgy nem, mint eszméinek vagy mint fájdalmainak, mivel az emberi beszéd csak afféle repedt üst, amelyből jó, ha medvetáncoltató melódiákat tudunk kicsalni, amikor a csillagokat szeretnénk velük megríkatni. Gustave Flaubert