Sokan úgy vélték, hogy a kutyák kiszámíthatatlanok, ő azonban másképp vélekedett erről. Mindent megértettek. De mindent megbocsátottak.

Kapcsolódó idézetek

1. Vajon a kutyák istennek tartanak minket? Nem valószínû. De amiként a mi felfogásunk szerint Isten útjai kifürkészhetetlenek, a kutyák is úgy vélik, és gyakran jó okuk van rá, hogy a mi útjaink szeszélyesek és kiszámíthatatlanok.
2. - Miért különbek a kutyák az embernél? - Szépek, de nem hiúak, erősek, de nem tiszteletlenek, bátrak, de nem kegyetlenek, vagyis rendelkeznek az erényeinkkel, a bûneinkkel viszont nem. Meglátásom szerint csupán egyetlen hibájuk van. - Micsoda? - Bíznak az emberekben.
3. Az ember (...) jól tud alkalmazkodni a különféle helyzetekhez, és hajlandónak mutatkozik a megbocsátásra. Suki Kim
4. Erről van szó. Az állatok kiszámíthatatlanok, tehát a mi életünk is kiszámíthatatlan. Kis diadalok és bukások hosszú sorozata, s az embernek igazán szeretnie kell, hogy ne adja fel.
5. Ezért szeretem a kutyákat - a megbocsátás képességért. Ahogy nagylelkûen sajátjukként fogják fel a más bûnét. Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
6. A kutyák már csak ilyenek: egy pillanat alatt megfeledkeznek a neheztelésről, elnéznek bármilyen sértést, hiszen annyival jobb érzés, ha mind barátok vagyunk! W. Bruce Cameron
7. Úgy emlékszem, Bismarck is azt mondja valahol: hogy csak kutyát lehet ennyire szeretni, az embereket soha. És igaza volt. Emberrel mindig van valami baj: féltékenység, neheztelés, nagy ellentétek ebben-abban. Füst Milán
8. Tudta, hogy ami megesik egyvalakivel, az bizony megesik a legtöbbünkkel. Az életünk egyáltalán nem különbözött a többiekétől - még akkor sem, ha szeretnénk azt hinni. Charles Bukowski
9. Mindenki azt hiszi, hogy találtunk egy elfeledett lovat, és rendbe hoztuk. Pedig nem. Õ hozott helyre minket. Mindannyiunkat. És a magunk módján egymás életét is rendbe hoztuk.
10. Érezte, hogy a jóság nem valamilyen permanens emberi képesség és tulajdonság; a legtöbb, amire ember képes, ha néha, ritkán, nem védekezik tulajdon jósága és jóravaló készsége ellen. Minden más embertelen, hazug. Márai Sándor