Sokkal nagyobb arányban használjuk a médiát passzív szórakozásra, mintsem tanulásra vagy tájékozódásra. Hasznos az informatikai forradalom, de a számítógép még a tévénél is jobban leültet és feledteti tevékeny élményvágyunkat. A ma gyermekei már úgy is felnőhetnek, hogy nem észlelik, mennyire alapvető szükségletük a mozgás.

Kapcsolódó idézetek

1. A televízió nemcsak időben vonja el az ifjúságot az olvasástól. A kép könnyebben követhető, mint a betû; a mozgó képre gyorsabban reagál a lusta képzelet, mint a mozdulatlanra, a hangosított mozgókép követeli a legkisebb szellemi energiabefektetést. Minimális testi - és ennél is kevesebb szellemi - fáradozás árán jutunk élményekhez. Ifjúságunk - tisztelet a kivételnek - nem olvas eleget. Lomb Kató
2. A modern kor elvette a kreativitás lehetőségét. A televízió elé ültette emberét, jobb esetben számítógépes játékok virtuális világába küldi kalandozni. Ez azonban csak a program elkészítője számára alkotás, mindenki más szolga módon halad egy más által kijelölt úton.
3. A televízió, az internet, sőt a legtöbb technikai vívmány azért jött létre, hogy a mi életünk jobb legyen. Addig a pillanatig, amíg mi használjuk ezt a technikai vívmányt, semmi baj nincsen. Csakhogy lusták, bunkók, egyre primitívebbek és egyre inkább manipulálhatók vagyunk. Nagyon félünk attól, hogy felelősséget vállaljunk bármiért. A technikai vívmányok túlnőnek rajtunk, ők kezdenek használni minket. Az, hogy az internet rányomja a bélyegét az életünkre, az nem csak az internet hibája. Az a te és az én felelősségem is. Mi döntjük el, hogyan használjuk. Alföldi Róbert
4. A komputerek és az okostelefonok minden érzelmet kiölnek. Maguk már egy gépiesített nemzedékké fejlődnek, amelynek nincs más szórakozása, csak a számítógép mögé bújt arctalan rosszindulat vagy a magamutogatás. Ha meg ezekbe belefáradnak egyszer, akkor ahelyett, hogy élményeket szereznének, beérik mások életével, történeteivel, és hogy ne unatkozzanak, folyton becsapják egymást.
5. Az olvasás az aktív fantáziánkat fejleszti; merőben más képességeinket mozgósítja, mint a ránk erőltetett képekkel dolgozó, bennünket passzivitásra kényszerítő vizuális mûfajok. Spiró György
6. Minél több sport, zsivaj, társas élet, szórakozás, annál kevésbé kell gondolkodni, nem? Újabb és újabb sportversenyeket rendezünk, még nagyobbakat, még látványosabbakat. Képregényeket nyomunk könyvek helyett; még több filmet gyártunk. Az agy egyre kevesebb táplálékot kap. Ray Douglas Bradbury
7. A fejlődéssel hatalmas információtömeg vált könnyen elérhetővé. Az információk elérhetősége lényegében érdektelenné tette az ismeretek iskolában történő megszerzését. Az információk kezelése, rendszerezése, szûrése és felhasználása végül is a tanulás maga vált fontos tudássá. Gyarmathy Éva
8. A tévémûsor, akármilyen kitûnő is, sohasem nyújthat annyi örömöt, nem lehet olyan érdekfeszítő, nem tölthet be olyan fontos szerepet a képzelet világában, mint a könyv. A tévéhez nem kell más, csak az üres fej, és báván ülhetünk, míg el nem telünk a hang és a látvány áradatával, mely nem kíván semmit képzelőerőnktől. Ha mások is nézik, ők is pontosan ugyanúgy eltelnek - és pontosan ugyanazokkal a harsány képekkel. A könyv viszont megköveteli az olvasó közremûködését. Ragaszkodik hozzá, hogy az olvasó kivegye részét a folyamatból. Ennek során olyan kölcsönhatást tesz lehetővé, amelyet maga az olvasó alakít ki, önnön személyére szabottan - olyan kölcsönhatást, amely a lehető legjobban illik alkatához és gondolkozásmódjához. Isaac Asimov
9. Manapság a gyerekek csak a videojátékokat, a közösségi oldalakat és a médiastreameket ismerik. Már elmúltak azok az idők, amikor az emberek elővettek egy könyvet, és rászánták az időt, hogy tanuljanak valami újat, fejlődjenek, és magasabb intellektusra tegyenek szert a felismerések által. Talán ha az oktatási rendszer jutalompontokat osztogatott volna, a fiatalabb generáció leporolta volna a könyveket. J. D. Barker
10. Meggyőződésem, hogy jót tenne, ha a telefonjuktól és a tévétől is egy évre eltiltanák az embereket. (...) Ez a kütyü akarva-akaratlanul, kitölti az életünket. Az ember lefoglalja magát, és nem gondolkodik máson, a nagyobb összefüggéseken. Vannak benne jó dolgok is persze, de közben megeszi az "itt és most"-ot, és a másik szemébe nézést. Sándor György