Sokszor elgondoltam magamban, hogy a szerelem országa a zûrzavar országa. Mert akinek tiszta a feje, az mindig tudhatja, mit gondol, ám hogy mit érez, ha arról van szó, szeret-e vagy sem, vagy szeret-e újra, az megfejthetetlen titok önmagunk előtt is.

Kapcsolódó idézetek

1. A szerelemmel úgy vagyok, mint a legtöbb nő, akit ismerek: vagy másról sem tudok beszélni, vagy hallani sem akarok róla; pillanatnyi hangulatomtól függően. Ha épp ráhangolódtam a témára, akkor mindennél fontosabbnak tûnik. Ha viszont nincs kedvem gondolkodni rajta, akkor szinte idegesítő tud lenni. Egy dolog viszont mindig igaz marad, az én véleményemtől függetlenül is; a szerelem nagy rejtély. Marianne Williamson
2. Néha a szerelem teljességgel érthetetlen. De nem baj. Sokkal jobb szeretni és szeretve lenni, mint azzal kínlódni, hogy megfejtsük ezt az érzelmet.
3. Míg az ember tisztába nem jött vele, hogy mi a szerelem, mindig ezen töri a fejét. Ha már megtanulta a szeretést, akkor meg a tökéletes szerelem válik előtte problémává. Csáth Géza
4. Ha egy nő egyszer elárulta vonzalmát egy férfi iránt, akkor kettőjük között tüzes, rejtélyes, veszedelmes levegő rezeg. A szerelmesek mindig félelmetes tisztánlátással érzik meg, hogy mit érez irántuk valójában a szeretett ember, és mert a szerelem a maga lényének következtében mindig a határtalant akarja, ezért szükségszerûen ellenszenves, elviselhetetlen számára minden, ami határolt, ami korlátolt. A másik gátjai és gátlásai mindig megéreztetik vele az ellenállást, s abból, hogy nem adja oda magát teljesen, joggal érzi a titkolt ellenkezést. Stefan Zweig
5. A szerelem a legtöbb esetben megmagyarázhatatlan: egyszer csak előtör, mint valami gejzír, és azt hiszem, több köze van a kémiához, a kimondatlanhoz, a megérzéshez, a bőr illatához, mint bármiféle tanult mintához. Légrádi Gergely
6. A szerelem sokkal bonyolultabb dolog, mint gondoltam volna. A szerelmes ember gondolati és érzelmi világa nincs mindig összhangban. Berkesi András
7. A szerelem feltétlen, de azt is tudom, hogy lehet kiszámíthatatlan, váratlan, irányíthatatlan is és elviselhetetlen, és könnyen összekeverhető a gyûlölettel. (...) Olyan, mintha a szívem nem férne meg a mellkasomban, mintha már nem is az én részem lenne, hanem már a tiéd, és hogyha szeretnéd, én nem kérnék cserébe semmit, nem kell ajándék vagy bizonyíték az érzéseidre, csak az, hogy tudjam, hogy szeretsz. A szíved kell az én szívemért.
8. A szerelem feltétlen, de azt is tudom, hogy lehet kiszámíthatatlan, váratlan, irányíthatatlan is és elviselhetetlen, és könnyen összekeverhető a gyûlölettel. (...) Olyan, mintha a szívem nem férne meg a mellkasomban, mintha már nem is az én részem lenne, hanem már a tiéd, és hogyha szeretnéd, én nem kérnék cserébe semmit, nem kell ajándék vagy bizonyíték az érzéseidre, csak az, hogy tudjam, hogy szeretsz. A szíved kell az én szívemért.
9. Ez... ez a kor a zûrzavar kora. Nem tudjuk, miben hihetünk. És mindnyájan kutatunk valami után... Valami után, ami valahogy összefügg az emberi méltósággal. Talán nem is az orvosságot keressük, ami meggyógyítaná a világot, csak valamit... azt a valamit, ami biztosítaná az embert, hogy joga van a gyógyulást kutatni. Valami után kutatunk, ami a jósághoz és a könyörületességhez tartozik, hogy szerethessük szegény, szerencsétlen emberiséget. És nem azért, amilyenné egyszer majd lennie kell, hanem egyszerûen azért, amilyen. És mi mind, az egész világ, mind, akik ezt akarjuk, úgy össze vagyunk zavarodva. A zûrzavar kora... És én akár vissza is mehettem volna, hogy tovább harcoljak. Mert a szívem azt mondta rá, hogy igen, de az eszem meg azt mondta, hogy nem... És ma már kezdem azt hinni, hogy utolsó száz esztendőben túlságosan is az eszünkre bíztuk magunkat, és túl kevéssé a szívünkre. Annyit használtuk a logika méterrúdját, hogy közben elfelejtettük, hogy a szeretet anyaga megmérhetetlen.
10. Te értetted meg velem, hogy milyen rejtelmes mély és csodálatos a férfinak és a nőnek a viszonya, hogy nem véletlenül akadnak egymásra. Hogy a szerelem nemcsak ölelés és csók és az érzések tavaszi mámora, hanem a léleknek csendes boldogsága, láthatatlan és mégis ott van mindenütt, mindenben. Néma és mégis sokatmondó, még ha az ajkak meg sem rebbennek.