Ugrás a tartalomra
Sosem érzékeltem igazán a felnőttségemet, aztán hirtelen hatvanöt lettem, de az öregkort se érzékelem. Ez generációs dolog vagy korszakfüggő, ez a bizonytalanság.
Kapcsolódó idézetek
-
Sosem gondolkodtam a jövőn. Arra, hogy megöregszem. Mert talán a jövő sosem volt kegyes a hozzám hasonlókhoz (...). De hirtelenjében a jövőm nagyon is valóságosnak tûnik. És megöregedni nem csak elkerülhetetlen, hanem most már vonzó is.
-
Fiatalnak lenni nem olyan jó dolog. Az a bizonytalanság kora, nem csak anyagilag. Még nem tudom, ki vagyok, jó vagyok-e, elég szép, elég okos vagyok-e, elfogad-e anyám, apám, szerelmem, tanárom, főnököm. Ahogyan az ember idősödik, ezek azért eldőlnek. Némelyikre az a válasz, hogy nem, de még az is jobb, mint a bizonytalanság. Ezért gondolom, hogy amikor valaki a hatvanadik életévét elérte, és ezeket a kérdéseket nem tudta tisztázni, valamit elrontott.
Vámos Miklós
-
Nem tudom, mások hogy vannak vele, de egyáltalán nem aggódom a korom miatt. (...) Miért is kellene bárkinek aggódni a kora miatt? Nem tudunk ellene mit tenni, nem leszünk fiatalabbak. Nem aggaszt, csak ki akarom élvezni az életet. Szerintem a kor jó dolog, mert egyenlő azzal a tapasztalattal, amit megéltél, és én az összes tapasztalatot, amelyre szert tettem az életem során, az előnyömre használom.
Freddie Mercury
-
Húszévesen úgy gondoltam, már mindent tudok a világról, és nem érhetnek nagy meglepetések. Azt gondolom, hogy ez minden fiatal emberben így van, s csak később ébrednek rá, hogy a dolgok sosem feketék és fehérek.
-
Minden mindig volt már egyszer. És még lesz is. Hatvan fölött nem éri meglepetés az embert, hacsak az nem, hogy minden ugyanolyan.
Grecsó Krisztián
-
Sosem voltam igazán tudatában a koromnak. Az élet olyan, mint a biciklizés: csak nyomom a pedált, és haladok tovább. Nem gondolok közben arra, hogy (...) egyszer majd elfogy az erőm.
Angela Lansbury
-
Már fel sem kell néznem, úgy teszem a dolgomat; minden mozdulat magától jön, s közben olyan érzésem van, mintha egyidejûleg egy másik dimenzióban járnék, emlékképek között. Ez az öregség.
Vavyan Fable
-
Amikor fiatal az ember, nem gondol bele, hogy egyszer majd öreg lesz. Messze van, nem terjed addig a fantázia.
Émile Ajar
-
Mely pillanatban válunk gyermekből felnőtté? Fogalmam sincs. De azt tudom, hogy nem köthető életkorhoz, sem az érettségihez. Úgy történik meg, hogy észre sem vesszük. Kezdetben csak játszunk a barátainkkal, majd felfedezzük, hogy ők is érző emberi lények.
-
A darabban a szereplő, akit játszottam, állandóan azt hajtogatja: "Harminckét éves vagyok". Mintha ez magyarázat lenne mindenre, ami csak félresikerült az életében. Sejtelmem sincs arról, milyen lehet harminckét évesnek lenni, de azért el tudom képzelni. Úgy látom magam előtt ezt a nőt, mint aki megrekedt valami köztes időben, valami olyan életkorban, ami még nem számít mérföldkőnek, inkább afféle senki földjének. Egy olyan életkorban, amelyben viszont már kezdi megtapasztalni, hogy a reményei hervadásnak indultak.
Lauren Graham