Sosem láttam leányt, ilyen helyeskét, viselkedésre ilyen jólneveltet, sosem láttam ilyen csinos fejecskét, ilyen sugárzó arcot és kiteltet; ünnep, ha rám szeme pillája egy-két fölrebbenő, futó tekintetet vet: s középen orra oly tündéri forma, mintha lyukát fúrócska fúrta volna.

Kapcsolódó idézetek

1. Láttam már szép, fiatal lányokat, ártatlan gyermekeket mosolyogni, de így, ilyen romlatlan jósággal, félénk csodálkozással soha senkit. Ez a mosoly maga volt a hibátlan emberi jóság.
2. Hallottam tengerek énekét s zengő virágokat, néztem vitorlám íve alól messze világokat, de a leggyönyörûbb, amit az Úr mutatott valaha, az a kedvesem szava, haja, szeme és ajka piros vonala. John Masefield
3. Mikor először tûnt elém, drága volt, mint egy tünemény, kit azért küldött életem, hogy egy perc dísze ő legyen. Szeme mint alkony csillaga; s az alkony hozzá a haja: csak ennyi benne az, ami nem májusi és hajnali. Vidám kép, édes könnyûség: meglep, megállít és kísért. William Wordsworth
4. Felém fordította az arcát. Mosolygott, a szája keskeny résre nyílt, megcsillant a fogsora, rám függesztette kerekre nyílt szemét. (...) Sosem fogom elfelejteni, hogyan hajolt aztán felém, hogyan lett kifejezővé az arca, hogyan lepte el a lágyság, a gyöngédség és a felfénylő csend, mintha kivirágzott volna - sosem felejtem el, hogyan csillant felém az ajka, hogyan közeledett a szeme az enyémhez, hogyan nézett rám kérdőn, komolyan, tágra nyíltan és csillogón, és hogyan hunyta le aztán a szempilláit, mintha megadná magát. Erich Maria Remarque
5. Kevés kellemesebb dolog létezik az életben, mint amikor az ember által valaha is látott legszebb lány mélyen a szemébe nézve azt mondja, hogy csodálatosan viselkedett. Agatha Christie
6. Tökéletes arcvonások, ropogósan göndörödő aranyszőke haj, magas, csodálatos formájú alak! És úgy járt, ahogyan istennőhöz illik, megerőltetés nélkül, mint aki úszik, és csak jött, egyre közelebb. Egy pompás, lélegzetelállítóan szépséges lány! Agatha Christie
7. Nagyon fura lány vagy, (...) de azt elmondhatom, hogy olyan vagy, mint egy napsütötte szivárvány az életemben. Sosem szerettem egy nőt sem úgy, mint téged! A. O. Esther
8. Minden nőnek megvan a maga sajátos szép része: a vidám nevetés, huncut pillantás, vágyakozó szem, lehajtott fej, kíváncsi értelem, csendes melankólia, mély sejtés, figyelmeztető búskomorság, égi honvágy, meg nem gyónt indulatok, kérlelő ajkak, titkokat rejtő homlok, csábító fürtök, álcázó szempillák, földi büszkeség, szûzi szemérmesség, angyali tisztaság, lebegő szárnyalás, vágyakozó álmok, titokzatos sóhajok, karcsú termet, szelíd járás, dús kebel, ringó csípő, apró láb, selymes érintésû kéz. - Mindegyiknek megvan a maga szépségrésze, s ami az egyikben nincs meg, megvan a másikban. Sören Kierkegaard
9. Tudja, az a fura, hogy valamire emlékszik az ember, valamire nem. Emlékszem a legelső buszozásomra az iskolába, jól emlékszem. Igazán fura, mik maradnak meg az ember fejében. A születésemre például nem emlékszem. És nem bírom felidézni az első karácsonyi ajándékomat, vagy hogy mikor vittek először a folyópartra piknikre. Viszont arra jól emlékszem, mikor hallottam először a világ legédesebb hangját. Sose láttam olyan szépet életemben, mint az a kislány. Olyan volt, mint egy angyal. (...) Attól kezdve mindig együtt voltunk, úgy voltunk, mint a borsó meg a héja.
10. Nincs szebb ünnep Karácsony napjánál. Karácsonynak Szép est hajnalánál. Tele fénylő, Csodás költészettel, Mennyei nagy Édes szeretettel. Szabolcska Mihály