Szakításkor két világ között kötünk ki. Már nem azok vagyunk, aki valaha voltunk, és nem is azok, akik majd leszünk.

Kapcsolódó idézetek

1. Megváltozott a világ. Most minden más, mint azelőtt volt. És ez így is marad, soha többé nem térünk vissza oda, ahonnan elindulunk. Agatha Christie
2. A szakítás egy fontos dolognak a végét, a testi-lelki-szellemi kapcsolatunk lezárását jelenti, ami lehetett bármilyen rövidke is, de az életünk, a történetünk részévé vált.
3. A ma és a tegnap világa között húzódó szakadék egyre mélyebb - és a túloldalon elterülő világot is egyre kevésbé értjük. Rutger Bregman
4. Az életnek egy-kettőre vége, és utána már semmit sem kapunk, akár vidámak voltunk, akár szomorúak. Carl Gustav Jung
5. Már most félelmetesen fáj, hogy nem leszel. Nem is az, akik ketten lehettünk volna. Vagy nem azok a mesék, amikben sose lesz helyed. Hanem azok a percek, melyek nem folytatódnak. Albert Tímea
6. Aki elment, nem jön vissza és nem mehetünk utána. Az élet megy tovább.
7. Nem azok vagyunk, akik születésünkkor. Hanem azok, akikké válunk. Amit az élet tesz velünk. Matt Haig
8. A szeretteink - és azok, akiket elveszítünk - megváltoztatnak bennünket. Soha nem azok vagyunk a történet elején, mint akik a végén leszünk. Jodi Lynn Picoult
9. Ha én elmegyek innen, velem jön a világ. Ez a világ, amit én látok, a magam szemével, a magam hangulatain keresztülszûrődve. És se esték, se hajnalok, se felhők, se szelek, se csillagok többet olyanok nem lesznek, mint most. Mert nem látom őket többé olyanoknak. Akik utánam jönnek, már nem az én világomat látják, csupán a magukét, s az én számomra az már úgyis idegen. Wass Albert
10. Fokozatosan távolodunk önmagunktól és másoktól. Mintha egész életünk arról szólna, milyen messzire tudunk jutni egymástól, és nem arról, milyen közel kerülhetünk a másikhoz. Leo Buscaglia