Szart sem jelent, ha odakerül valakinek a neve egy lemezre. Bárki meg tudja csinálni, de nagy különbség van a szereplés és a hírnév, illetve az önmagunkkal szembeni tisztelet zenén keresztül való kifejezése között.

Kapcsolódó idézetek

1. Annál, hogy mit játszom, sokkal fontosabb az, hogy mit hallok a többiekből, és hogyan tudom magamat mindehhez hozzátenni. Önző dolog úgy zenélni, hogy az ember játszik, amit tud, és másoktól kizárólag csak elvár valamit.
2. Egy elismerés van. (...) A közönség számít, semmi más. Ha ki tudsz adni egy lemezt és azt meg is veszik. Szikora Róbert
3. Attól még, hogy valakinek a neve azt jelenti, kiváló, még lehet tök szar meg béna mindenben. Bármire rá lehet ragasztani akármilyen nevet, úgy hívhatjuk, ahogy akarjuk, attól még nem az a valóság.
4. Szeretni nem jelenti azt, hogy egyformán gondolkozunk, sem azt, hogy jobban szeretlek magamnál. Az a kérdés, hogy tisztelsz-e olyannak, amilyen vagyok. Jorge Bucay
5. A mûvészet önkifejezés, ami nem egyenlő a tettel, még ha néha annak érződik is. A dalszövegírás nem ugyanaz, mint ha szerelmet vallanál valakinek. Colleen Hoover
6. Én nem tudom, hogyan kell. Bármit. A "dolgokat". Csak van, hogy sikerül (nem is kevésszer) - de, hogy is mondjam? n e m: nekem. Hangszer ne legyen büszke a zenére. Fodor Ákos
7. Az a fontos, hogy az ember a saját dolgával foglalkozzon, és azt csinálja. Ne beszéljen jobbra vagy balra, nem kell kiabálni, hogy ide vagy oda tartozik. A színpadon kell megmutatni, hogy mit tud, mit képvisel és mire képes.
8. Akkor tudsz hiteles lenni, ha valamennyire tényleg azt mondod, amit csinálsz, de azért a mûvészetnek nem lehet teljesen korlátot szabni. Ha neked mondjuk olyasmi jön ki a szívedből, ami egy kicsit ki van színezve, az nem baj. A zenének, a rapnek meg a mûvészetnek a lényege, hogy mondd ki, amit ki szeretnél adni magadból.
9. A méltóság tiszteletének természete már csak olyan, hogy ha egyvalakinél sérül, mindenkinél sérül. Nem kell tisztelned az adott ember tetteit, de a méltóságát igen. Mert az a te méltóságod is.
10. Akár a színpadon játszunk, akár írunk - nem a hírnév, nem a ragyogás a fő, nem az, amiről én ábrándozom, hanem az, hogy tudjunk tûrni. Anton Pavlovics Csehov