Ugrás a tartalomra
Szegény emberi lények! Az ösztöneik ide-oda vonzzák őket, és csak kevesen, nagyon kevesen tudnak ellenállni.
Kapcsolódó idézetek
-
Hát ennyi az ember. Állat. Indulatos, meggondolatlan állat, saját ösztöneinek prédája, ösztöneinek, melyek arra valók, hogy átörökítse az életet, ehelyett a legidiótább dolgokra sarkallják.
Giorgio Pressburger
-
Az emberek gyengék. Szívüket hamar megérinti a veszély és a bizonytalanság szele.
-
Végzetes, ha az embert ösztöneire bízzák egy olyan korban, mint a mai. Ezek az ösztönök ellentmondanak, zavarják, megsemmisítik egymást.
Friedrich Nietzsche
-
Az emberi lelkek túlságosan különbözőek ahhoz, hogy általános következtetést lehessen levonni. Egyesek a lelkiismeretükkel, mások a létfenntartási ösztönükkel küzdenek.
-
Az ember bármire képes, hogy elaltassa az ösztöneit.
Sándor Erzsi
-
Az ember leleményessége és túlélési ösztöne szinte határtalan.
Robert Lawson
-
Furcsa rugók mozgatják az emberi természetet.
Agatha Christie
-
Az ember nagyon nehezen nyugszik csak bele a reménytelenségbe, abba, hogy egyedül van, halálosan és reménytelenül egyedül. Nagyon kevesen bírják csak el a tudatot, hogy életük magányára nincs megoldás. Reménykednek, kapkodnak, menekülnek emberi kapcsolatokba, s e menekülési kísérletekbe nem visznek igazi szenvedélyt, sem odaadást, menekülnek elfoglaltságokba, mesterséges feladatokba, sokat dolgoznak vagy tervszerûen utaznak, vagy nagy házat vesznek, vagy vásárolnak nőket, kikhez semmi közük, vagy gyûjteni kezdenek, legyezőket, drágaköveket, vagy ritka rovarokat... De mindez nem segít. (...) Ezért, mindenekelőtt, kínjukban és zavarukban, rendet tartanak. Minden éber pillanatukban rendbe rakják maguk körül az életet. Állandóan "intéznek" valamit, ügyiratot vagy társas együttlétet, vagy pásztorórát... Csak egyetlen pillanatra nem maradni egyedül magukkal! Egyetlen pillanatra nem látni ezt a magányt!
Márai Sándor
-
Az érzelmek néha olyan elemi erejûek, hogy mozdulni is alig bír az ember.
-
Az ember nem akármilyen teremtmény, nemcsak ésszel, hanem az állatok ösztönével is rendelkezik. S az ösztön nem csal. Isten tudja, hogyan és miképpen, a lelkünk mélyén, a zsigereinkben, a bőrünkben, az agyunkban rejtőzik ez az ösztön. S el sem lehet mondani, hányszor és miképpen jelentkezik.