Az ember nem akármilyen teremtmény, nemcsak ésszel, hanem az állatok ösztönével is rendelkezik. S az ösztön nem csal. Isten tudja, hogyan és miképpen, a lelkünk mélyén, a zsigereinkben, a bőrünkben, az agyunkban rejtőzik ez az ösztön. S el sem lehet mondani, hányszor és miképpen jelentkezik.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudaton kívül minden merő állatias bennünk. És nem egy ember örömében, szomorúságában, mosolyában, szenvedélyeiben, világnézetében, nagylelkûségében, szerelmében, megértésében, gyöngédségében az állatias ösztönöknek enged. Camil Petrescu
2. Az ész, a fensőbbséges ész szeszélyes és kegyetlen. Az ösztön szent ártatlansága nem csal meg soha minket. Az ösztönben van az egyetlen igazság, az egyetlen bizonyosság, amit az emberiség megragadhat ebben a csalóka életben, amelyben bajaink háromnegyed része a gondolatból fakad. Anatole France
3. Az ember bonyolult teremtmény. Egyrészt nemes, jótékony cselekedetekre képes, másrészt a legaljasabb csalásokra kapható. Állandó küzdelem ez, amely ott dúl mindannyiunkban, természetünk angyalai viaskodnak belső démonaink kísértésével. És néha a sötétség elûzésének egyetlen módja az, ha felragyogtatjuk az együttérzés fényét.
4. Ahhoz hogy megértsük, Isten hogyan vezet bennünket a szellemünkön keresztül, először meg kell értenünk az ember természetét. Az ember szellem, van lelke, és testben él. Kenneth E. Hagin
5. A test sohasem hazudik. Az elme mindenféle trükköt ismer, de a test mindig elárulja, hogyan érezzük magunkat. Fontos, hogy odafigyeljünk rá. A betegség például üzenet - sokszor ébresztő, hogy meglássuk végre, mi zajlik az elménkben. Gelong Thubten
6. Egy asszony mindig tudja, miért akar gyereket. Ha másért nem, egyszerûen azért, mert százmillió másik asszonynak van, de neki még nincs. Ösztön? És ha az? Megfogható okokból keletkezett az élőlényekben az ösztön, vagy (...) az Isten találta volna ki véletlenül? A maga istene se, a más vallások istenei se csinálnak semmit véletlenül. Szilvási Lajos
7. Bár az ember a többi állatoktól különbözik idegrendszerének tökéletessége, az agynak nagysága és minősége, szerveinek fejlettsége, valamint beszéde, hajlamai, érzelmei, erkölcsi öntudata és tudománya által (...), mégis, ő is minden élő szervezet törvényeinek alá van vetve, ezek pedig anyagiak lévén, ő ezek hatása és hatalma alól magát a fejlődésnek legmagasabb fokán sem vonhatja ki. Schlauch Lőrinc
8. Időnként úgy cselekszünk, hogy nem tudjuk okát. Az ösztönös cselekvés természetünk. Néha tudjuk, mi kell, mielőtt tudjuk, hogy tudjuk.
9. Az ösztön nem féli a legszellemibb büszkeséget sem, (...) még a legfölényesebb, legtartózkodóbb lény is kedélytelen megfizetni adóját a természetnek, s így az ember csak azt remélheti, hogy ez az emberivé, azaz állativá való alázkodás Isten akarata szerint a lehető legkíméletesebb, legszebb, lelkileg legemelkedettebb formában történjék szerelmes odaadás, tisztító érzés köntösébe burkolva. Thomas Mann
10. Néhány ösztön közös az embernél és a magasabb rendû állatoknál, különösen a főemlősöknél. Valamennyiüknek azonosak az érzékei, ösztönös megérzései, hasonlóak a szenvedélyeik, érzelmeik és indulataik, sőt a bonyolultabb indulataik is, például a féltékenység, a gyanakvás, a vetélkedés, a hála és a nagylelkûség; mind csalnak és bosszúállók; gyakran fogékonyak a nevetséges iránt és van humorérzékük, csodálkoznak, kíváncsiak és ugyanazok a képességeik vannak az utánzásra, figyelemre, megfontolásra, választásra, emlékezésre, képzeletre, eszmetársításokra és gondolkodásra, bár nagyon különböző fokon. Értelmi szempontból ugyanannak a fajnak az egyedei között is megtalálható minden fokozat a teljes gyöngeelméjûségtől a kiválóságig. Mind hajlamos az elmebajra, noha az állatok sokkal kevésbé, mint az ember. Charles Darwin