Ugrás a tartalomra
Személyes történeteinknek mindnyájan megbízhatatlan elbeszélői vagyunk. Megszerkesztjük. Módosítjuk az igazságot. Önmagunknak egy kicsinosított változatát próbáljuk mutatni a világ felé, akár egy randevúpartnernek, egy főnöknek vagy a gyerekeinknek akarunk imponálni. Retusálunk és fényezünk. Felhasználjuk, ma jobban, mint valaha, a közösségi oldalak hatalmát, hogy egy kiállításra alkalmas képet alkossunk az életünkről. Kiválasztjuk a fényképeket, amelyeket a "barátaink" látni fognak, teremtünk magunknak egy világot, és a saját szûrőinken keresztül mutatjuk be. És tökéletesnek, boldognak, áldottnak tüntethetjük fel magunkat azok előtt, akik kívülről tekintenek ránk. De mindnyájan tudjuk, hogy senkinek sem tökéletes az élete.
Kapcsolódó idézetek
-
Emberek vagyunk. Tökéletesebb képet szeretnénk sugallni magunkról valamennyien, mint amit megérdemlünk. Megbocsátható gyengénk ez, de jó tudomásul vennünk, mert ha elhisszük, hogy olyanok is vagyunk, mint amilyennek szeretnénk feltûnni a szélesebb vagy szûkebb nyilvánosság előtt, az súlyos következményekhez vezet.
Verebes István
-
Gondolj arra, ahogyan az emberek bemutatják az életüket a közösségi médiában! Mosolygó családok retusált képeit és mesés vakációk fotóit látjuk. A posztolt képeinken keresztül írjuk meg a történetünket arról, kik is vagyunk. Ez tart minket biztonságosan elkülönítve a kapcsolódás illúziója alatt. De mi van, ha a mélyebb kapcsolatainkra fókuszálunk azokkal, akik valóban látnak és hallanak minket - akikkel valóban érezzük a kapcsolódást?
Francie Healey
-
Mindannyian az önigazolás mesterei vagyunk. Próbáljuk igazolni a magunkról kialakított képet, és úgy ferdítjük a vélt valóságunkat, hogy szimpatikusabbnak állítsuk be magunkat.
Harlan Coben
-
Sajnos az élet nem olyan szép, hogy minden pillanatának felidézésére vágyakozz. Van, amit elfelednél; van, amit kiszíneznél; és van, amit örökre kiszerkesztenél a múltadból. És a hétköznapi ember memóriája könnyedén retusál szinte bármilyen eseményt, a megrendelő kívánsága szerint.
-
Nagyon könnyen belecsúszunk abba a hibába, hogy megpróbáljuk a saját sztereotípiáink szerint megítélni és rendszerezni az embereket, de a valóságban mindenki sokkal összetettebb és komplikáltabb, mint első látásra hinnénk. Mi, emberek már csak ilyenek vagyunk: modelleket építünk a tapasztalatainkból és skrupulusainkból, mert azt hisszük, így könnyebben eligazodunk majd a világban. Szerencsés esetben idővel aztán rájövünk, hogy nem a világot kell a saját modelljeinkhez igazítani, hanem fordítva, a modelljeinket kell a valóságnak és a világ változásainak megfelelően folyamatosan szélesíteni, tágítani.
Kepes András
-
Ez a mai világ. Mindent kibeszélnek. A tévé meg az újságok bőségesen ellátnak bárki szexuális életének részleteivel, mintha érdekelne. Nem létezik magánélet, és egyfolytában tökéletessé próbálják tenni magukat, pedig semmi nem az. Semmi nem lehet tökéletes.
-
Nem lehet hinni egy jobb világban; ha nem javítjuk meg az egyént. Hogy ezt a célt elérhessük, mindenkinek tökéletesíteni kell önmagát, hogy kivegyük részünket ezzel az emberiség általános életében a reánk eső felelősségből - mert különös kötelességünk, hogy segítsük azokat, akiknek a legtöbbet használhatunk.
Marie Curie
-
Minél tovább élünk, annál kevesebben maradnak körülöttünk, hogy kétségbe vonják az elbeszélésünket, és emlékeztessenek arra, hogy a mi életünk nem a mi életünk, hanem csak egy történet, amelyet az életünkről mondtunk el. Másoknak, de főleg magunknak.
-
Az újságíró, a narrátor, a rendező mind arról akarnak mesélni, milyen a világ, milyen valójában. Elmondani az olvasóknak, a nézőknek: a világ nem olyan, amilyennek eddig gondoltad, hanem egészen más. Nem olyan, amilyennek hitted, én majd felnyitom a szemedet, hogy megláthasd az igazságot. De ez senkinek sem sikerül tökéletesen.
Roberto Saviano
-
Vannak tökéletesnek tûnő emberek... minden tökéletes rajtuk... papíron minden stimmel. Egészen addig, amíg meg nem ismerjük őket. Igazán. Mert akkor rájövünk, hogy talán mások számára tökéletesek, nekünk viszont nem jönnek be.
Meg Cabot