Szeméttelep, börtön, ugyanaz. Csakhogy a börtönben a szemét, amit kidobunk, a víz színén hánykódó törmelék, az emberi életek.

Kapcsolódó idézetek

1. A börtön (...) egy melegház fordítottja. A benne tartózkodó élőlények fejlődés helyett elhervadnak és elszíntelenednek.
2. A sitt rosszabb, mint a halál (...). A halál egyszerû, felszabadítja a lelket. A börtön viszont felzabálja az ember lelkét, míg végül semmi emberi nem marad belőle. Amíg végül kísértetté nem válik. Jo Nesbo
3. Az élet olyan, mint egy szennycsatorna. Hogy mit lehet kihozni belőle, az attól függ, hogy mi lett beleadva. Tom Lehrer
4. A börtön (...) nemcsak társadalomellenes, hanem emberellenes is, és a legjobb esetben is csak arra képes, hogy visszatükrözze annak a társadalomnak a tudatlanságát, ostobaságát és embertelenségét, amelyet szolgálni hivatott. Eugene V. Debs
5. A börtönélet nehéz és félelmetes, de az mégiscsak - élet. Az, ami azokban a kórházakban folyik, ahol a nem beszámítható bûnözőket tartják, nem nevezhető életnek. Csupa szörnyûség, fájdalom és szenvedés. Később pedig, amikor a gyógyszerek már megtették a hatásukat - teljes közöny és vegetálás. Alekszandra Marinyina
6. Ami a börtöneinkben folyik, az a köz ügye. A közösség olyan büntetéseket vár, amelyek vezeklést, de rehabilitációt is ígérnek. Az elvárás és a valóság azonban ebben az esetben nem esnek egybe. A börtönben azt tanítják, hogyan élje túl az ember a börtönt, és nem azt, hogyan viselkedjen az ember a polgári életben. Ez a tudás nem annyira épületes, sem számunkra, sem azon közösség számára, ahová visszatérünk. Piper Kerman
7. A börtön olykor a büntetés, megtorlás helye, máskor csak arra szolgál, hogy elzárja a zavaró arcokat, megint máskor menedék azoknak, akiknek a felnőtt, szabad élet túlságosan veszélyes vagy félelmetes.
8. Egy börtönben (...) minden olyan hideg, és minden csupa vas. Csupa kattogás és zaj. Meg ezek a lámpák. Mink le se bírjuk kapcsolni, ha akarjuk, mi itt nem is akarhatunk nagyon semmit. Hartay Csaba
9. Egyéniségének ablakrácsai közül reménytelenül mereszti szemét az ember a külső körülmények börtönfalaira, míg csak nem jő a Halál, hogy hazaszólítsa a szabadságba. Thomas Mann
10. Börtön a világ, Mégiscsak börtön, noha véghetetlen. (...) Ez a ketrec: maga a világ! És rabja lenni: maga a szabadság. (...) Ki szökne innen: magától szökik, S ki cserbenhagyná: magát hagyja cserben. Székely János