Szerelem - eljegyzés - mátkaság - a legmagasabb gyönyör - és a legkínzóbb gyötrelem fogalmai, a legboldogítóbb ábrándok és légvárak ideje.

Kapcsolódó idézetek

1. A gyötrelem és gyönyörûség határosak, és minden szempillantásban összetalálkoznak. A szerelem a legmagasabb tetője a boldogságnak, de változhat a boldogtalanság legmélyebb örvényévé. Kármán József
2. A szerelem regényes szó, a legesleghosszabb valamennyi között. Tartalmazza a testi, lelki, érzelmi vágyakat, továbbá a kifejezhetetlent, a senki-mással-sosem-átélhetőt, valamint nem többet, csak a teljes Világot. Vavyan Fable
3. A szerelem mindent jelent. A legjobbat és a legrosszabbat, a kellemeset és a kellemetlent.
4. De mi is az a szerelem? A világon az egyik legélvezetesebb állapot, amely nemcsak másodpercekig tart. Egy örömteli őrület, az érzelem, amely egy párkapcsolat mesteri fûszere. A szerelem kaland, mámor, szenvedély és fájdalom is egyben. Izgat és nyugtat, felhevít és lehût egyszerre.
5. A mámor kell nekem, mi legfájóbb gyönyör, Szerelmes gyûlölet, mi frissítőn gyötör. Johann Wolfgang von Goethe
6. A szerelem nem hagyja békén az embert. A szerelem álmatlanság. A szerelem hatványozás. A szerelem gyors. A szerelem a holnap. A szerelem cunami. A szerelem vérvörös.
7. A szerelem a legszebb, a legjobb, ami megtörténhet két ember között. A szerelem édes megbékélés, nyugalom és stabilitás.
8. A szerelem akkor a legszebb, amikor a szerelmesek még nem gondolnak a holnapra. Amikor még eszükbe sem jut mindaz, ami a legédesebb álom nyomán jár: házbér, veszekedés, lejáró váltó, szabószámla, világnézeti eltérés és fejfájás, férj és feleség családjainak összetûzése, harag, zsörtölődés, lenyelt könnyek és lenyelt szavak, a mosoly, amit hazulról kicsempésznek és a hazugság, amit otthon elhasználnak, csalódás és megtévesztés, fásultság, közöny és kopás. Lakatos László
9. A szerelem szenvedés, mely felér a boldogsággal; nyomorúság, mely dúsabb a dúsgazdagságnál, és kárhozat, melyért érdemesnek találjuk odadobni magát a mennybeli üdvösséget. Wohl Stefánia
10. A szerelemre mindkettő érvényes: egyszerre gazdag és fájdalmas, egyszerre gyötrelem és eksztázis - mert a szerelem a föld és az ég, az ismert és az ismeretlen, a látható és a láthatatlan találkozása. A szerelem a határvonal, ami elválasztja az anyagot a tudattól, a határvonal az alacsonyabb és a magasabb között. A szerelem gyökerei a földbe nyúlnak - innen van a fájdalom, az agónia. Az ágai pedig az égbe nyúlnak - innen az eksztázis. Osho