Szerettem volna egy akármilyen kis regényt írni, de az nem úgy megy, hogy szeretnék, aztán meg­lesz. Az csak akkor jő, amikor kedve tartja, élvezetből, mint a zabigyerek.

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor író szerettem volna lenni, akkor úgy gondoltam, az író olyan dolgokat ír, amit mindenki szeret. Amikor nem szerettem volna író lenni, az abból a felismerésből fakadt, hogy nem lehet olyasmit írni, amit mindenki szeret; különösen nem azt, amit én szeretek. Veres Attila
2. Regényt írni olyan, mint maratont futni. Fárasztó, önfegyelmet és kitartást igényel, viszont korántsem biztos, hogy a végére ér az ember.
3. Semmi nem sikerül pontosan olyanra, amilyennek az alkotója szánja. Növekszik, mint egy gyerek, méghozzá nem mindig a kívánt irányba. Atul Gawande
4. A versírás, talán furcsa, merthogy relatíve rövid formáról van szó, mégis rettenetesen időigényes, s ráadásul erőből, meg igyekezetből, meg szakmai tudásból nem megy. Ki kell várni, hogy jöjjön. S bár igyekszik az ember beüzemelni a belső motort, s padlógázzal nekihajtani a világnak, de ez a motor csak akkor indul el, ha kedve van hozzá. Egészen furcsa, hogy néha olyan, hogy számolatlan potyognak ki belőlem a versdarabok, néha meg mint egy kiszáradt kút. Háy János
5. Olyan nekem az írás, mint valami kényszer: ha épp nem tudom leírni azt, ami a fejemben van, olyan érzés, mintha egy hat hónapos kistigris marcangolná és kapargatná a lelkemet. Kováts Laura Rozália
6. Nemcsak a novella, minden úgy születik, hogy formát keres egy érzés, egy gondolat vagy egy történet. És megvan az ideális terjedelme mindennek. Egressy Zoltán
7. Nagyon nehéznek találtam a regényírást, és erre gyakran reagáltam azzal, hogy nem írtam. Ez egy jól bevált eljárás az első könyves szerzőknél, amelyet szívből támogatok. Nathan Filer
8. A regény valójában az író álma. Többnyire a valóságból indul ki, az író azonban nem irányít, hanem képzeletének kényszerítő parancsát követi. Alex Miller
9. Az író elsősorban nem azért ír, hogy olvassák. Persze hogy szeretné, ha olvasnák. De elsősorban az írásért ír, mindenekelőtt azért, mert ez az ő létezési módja, mert így veszi birtokába - ő és a könyve - a valóságot. Félicien Marceau
10. A regény úgynevezett előzményein olvasó és író egyaránt szeret hamar túlesni. Az ilyesmi részint unalmas, részint sablonos, különösen ma, mikor a regényírás bizonyos fajtáit már nem is iparszerûen, hanem a konyhamûvészet szabályai szerint, kész receptek alapján főzik ki. Például: "Végy két ifjú szerető szívet, törd meg, forrald fel a szenvedélyeket, hintsél a tetejébe egy kis édes egyházi áldást, és jól megfőzve vagy félig sületlenül bármikor feltálalhatod az olvasónak." Rejtő Jenő