Szerinted rájöhetsz valaha, hogy ki vagy valójában? Legfeljebb a halálos ágyadon lehet majd valamicske benyomásod, miután lepergett előtted az életed filmje.

Kapcsolódó idézetek

1. Teljesen más az, amit az emberek őszinteségnek gondolnak és ami a sokkoló valóság (...). A filmekben a halottakat élő színészek játsszák, akik halottnak tettetik magukat. Az emberek azonban általában nem így néznek ki a haláluk után. Csakhogy a nyilvánosság erről nem tud, vagy legalábbis nem hajlandó felismerni. Hayley Campbell
2. Mindenki elrejti, hogy ki is valójában. Legalábbis néha. Néha úgy elrejtőzöl, hogy valakinek emlékeztetni kell, hogy valahol mélyen, még ott vagy... és van, amikor teljesen el akarod felejteni, ki is vagy.
3. Van egy olyan pillanat, amikor az egész életed már csak emlék. Még nem múlt el, de már nincsen. És ha majd elmúlsz, mennyire csodálkozol majd, hogy hiszen meghaltál már, hiszen ez megtörtént veled már, ez az utolsó, ez a végső pillanat, megvolt már. Darvasi László
4. Az embernek eljön az a pont az életében, amikor rájön, mindent, amit addig hitt, csak belenevelték. Ritka az, aki tudja, ki ő valójában.
5. Egyszer eljön az a pont az életedben, amikor önmagad számára meg kell határoznod, ki is vagy valójában. Egy hirtelen felismerés, egy villámgyorsan eljövő változás kell ahhoz, hogy elkezdjen érlelődni benned a kérdés, miért is vagy a világon, mit is akarsz az élettől. Ekkor minden átformálódik, új értelmet nyer a létezésed, s próbálod arról győzködni magad, hogy tisztán látod az új utat magad előtt. Dora Craiban
6. Ha teljesen új életbe katapultálsz, vagy valaki máséhoz csapódsz olyan sebességgel, mintha az arcodat hozzányomnád az ablakhoz - nos, akkor óhatatlanul át kell gondolnod, ki is vagy valójában. Vagy hogy milyennek látnak mások. Jojo Moyes
7. Ha rá akarok jönni, ki is vagyok valójában, mit jelent egész életem - meg kell ismernem mind a jövőm lehetőségeit, mind a múltamat; tudnom kell, hogy honnan jöttem és hová megyek. Ámbár tudjuk, hogy az útvesztő végén a halál vár ránk, én nem mindig tudtam ezt; nemrégen a bennem élő kamasz még azt hitte, hogy csak mások halnak meg - de most már látom, hogy az út, amelyet ezen az útvesztőn belül kiválasztok: ez tesz azzá, ami vagyok. Nemcsak dolog vagyok; létezési mód is - egy a sok-sok mód közül -, és az a tény, hogy ismerem az utat, amelyet eddig megtettem, és azokat is, amelyek számomra még megmaradtak, segít majd megértenem, hogy mi lesz belőlem.
8. Azt mondják, hogy mielőtt meghalsz, az egész életed lepereg a szemed előtt. Mintha kapnál egy fényképalbumot minden pillanatodról, így tudod, hogy itt voltál, hogy szerettek téged, hogy léteztél. (...) Úgyhogy csak az a pillanat marad ott élet és halál között, hogy elbúcsúzzunk.
9. Talán amit halálunkkor mondunk, kevésbé fontos, mint az, amit rólunk mondanak. Mikor meghalsz, mi a legszebb dolog, amit valaki el fog rólad mondani? Mi a legrosszabb? Valahol a kettő között van az, aki tényleg te vagy. Vagy talán a puszta szó nem elég, hogy leírjon egy életet. Talán csak a tetteink képesek rá.
10. Egyszer azt gondolod, legyőzhetetlen vagy. Veled nem történhet meg. Azonban amikor mégis megtörténik, szembesülsz a valósággal, hogy vagy változtatsz, vagy meghalsz. Rájössz, hogy csak egy életed van.