Ugrás a tartalomra
Szerintem arra érdemes törekedni, hogy kezdettől fogva önmagunkat adjuk, az igazi arcunkat mutassuk a másiknak. Fenn lehet tartani persze a képmutatást egészen sokáig, míg nincsen közös lakás vagy nincsen gyerek, de mihelyst komolyra fordul a dolog, már nem tudjuk tovább viselni az álarcot, muszáj levenni. Amikor már a hétköznapi feladatokat kell megoldani, nincs helye az alakoskodásnak.
Kapcsolódó idézetek
-
Egy emberért mindent vállalni kell. Egy helyzetért nem. Amíg számunkra egy ember fontos - addig mindent vállalnunk kell érte, és megéri. Ez igazi vállalás. Amikor nem az ember a fontos, hanem a helyzet megtartása: a lakás, a szociális és anyagi biztonság, a látszat, a környezet véleménye - akkor már megalkuvásról van szó. Ez is elvállalható, de csak őszintén, legalább önmagunk előtt. Ne csapjuk be magunkat ürügyekkel: a gyerekek érdekével, erkölcsi aggályokkal, a kímélettel. Gyávaságunk az újrakezdésre, félelmünk a változásoktól és az egyedül maradástól nehézzé teheti az együttélést, de fenntarthatja. Azonban hazugságra nem lehet alapozni tisztességes kapcsolatot: biztosan összeomlik.
Popper Péter
-
Ahhoz, hogy sikeresek legyünk házastársként, szülőként vagy barátként, fontos, hogy levessük az álarcot, és önmagunk legyünk.
Steve Biddulph
-
Mindennél fontosabb, hogy engedjük el a tökéletesség hamis illúzióját, és szeressük azt az embert, akivel le kell élnünk az életünket - magunkat. Ne sanyargassuk, korholjuk és csúfoljuk, ha néha letér az útról, vagy ha kudarcot vall.
-
A társkereső oldalak (...) komoly önismereti tréninget jelentenek. Otthon, a munkában, mindenhol meg kell játszanod magad, kivéve ezeken az oldalakon. Semmit sem kell előadnod: ez vagyok én, kell vagy nem kell, döntsd el! Az alakoskodással szúrjuk el a házasságunkat és a kapcsolatainkat.
-
Légy teljesen önmagad! Ne kicsinyítsd le magad csak azért, mert akkor jobban összeillesz valakivel. Persze jó dolog a beilleszkedés is. De nem olyan jó, mint kiemelkedni.
Matt Haig
-
Fontos az őszinteség. Hogy ki merd mutatni, mi van itt belül. De előbb magadnak kell megmutatnod saját magadat. Bele kell nézni abba a tükörbe, amit az élet állandóan az arcod elé tart.
Robert Lawson
-
Mindnyájan álarcot viselünk. Õk is, én is - mindenki. Mutatunk egy arcot - az énünk egyik arcát - a világnak, egymásnak, és ez az arc olyannak mutat, amilyennek szeretnénk, hogy lássanak. És hogy mikor melyik arcunkat öltjük fel, attól függ, kivel vagyunk éppen, vagy hogy tudunk legjobban megfelelni mások elvárásainak.
-
Egy bizonyos kor után, ha az ember agglegény marad, annyit jelent, hogy nincs helye a világban. A világnak azért kellünk, hogy családunk legyen, máskülönben mindig csak az agglegény barátja leszel valakinek, akivel talán egy darabig jól lehet szórakozni, de tulajdonképpen súlytalan figura.
Taffy Brodesser-Akner
-
Nem kell a tökéletesség látszatát keltenünk ahhoz, hogy fontosnak tûnjünk mások szemében. Az emberek semmivel sem fogják kevesebbre becsülni azt, aki beismeri saját gyengeségeit. Ellenkezőleg, aki magát különbnek mutatja, csak elidegeníti magától embertársait.
Gary Chapman
-
Ha kapcsolatban élünk, tisztábban látjuk a saját határainkat, könnyebben meglátjuk az értékeinket és a gyengeségeinket, és olyan egészséges önvédelemre teszünk szert, amely nem engedi, hogy a másik érzelmi mélypontjai a mélybe rántsanak. Szerethetjük a másikat anélkül, hogy az érzelmeink követnék a másikét. A "ha ő szomorú, én is az vagyok" és a "haragszom rá, amiért ő is haragszik rám" nem sokat segít. Időre van szükség, amíg az ember ezt megtanulja.
Steve Biddulph