Szerintem, ha valaki nagyon sokáig hordozza a dühét, hozzászokik. Kényelmessé válik, mint ahogy a bőr bakancs is betörik. És végül annyira hozzászokik, hogy nem is emlékszik, milyen volt előtte.

Kapcsolódó idézetek

1. A düh összetett érzelem. Ha az ember tudja, mit akar megváltoztatni, akár még hasznos is lehet. Mert nagyon sok energiát szabadít fel. De a düh és a tehetetlenség kombinációja depresszióba torkolló zsákutca. Joris Luyendijk
2. Még a legérzékenyebb személy is hozzászokhat idővel a legdurvább dolgokhoz is. A kegyetlenség nem személyiségjegy. A kegyetlenség szokás.
3. A düh egyfajta védekezőrendszer, ami abban segít, hogy szorult helyzetben kiállj magadért, mert az adrenalin erősebbé tesz. Igen nagy hiba azonban beleragadni ebbe a haragba. Mondj nekem akár csak egyetlenegy olyan embert, aki dühös és boldog egyszerre. Ugye hogy nem tudsz? Még akkor is, ha jogos a mérged, ha valaki valóban bántott - saját magadnak teszel rosszat, ha beleragadsz ebbe az állapotba.
4. Az ember megszokja azt, aminek az életét köszönheti. És előbb-utóbb azt képzeli: magától értetődő. Pedig téved, semmi nem tart örökké, minden eltûnhet egyszer. Robert Merle
5. Hidd el, idővel enyhül a fájdalom. A sajgó fájdalom, ami kiszakítja a szívedet, idővel átalakul valami csodás érzéssé. (...) Haraggá. Emésztő, lángoló dühvé, ami olyan dolgok megtételére tesz képessé, amiket magad sem hinnél.
6. A fájdalom néha olyannyira életed részévé válik, hogy azt hiszed örökké tart. (...) Aztán egy nap érzel valami mást, valami rosszat, csak mert az szokatlan, és abban a pillanatban rájössz, hogy boldog vagy.
7. Rászoktam az élet élvezetére. (...) Ez aztán olyan krónikussá vált, hogy azt hiszem, már a kellemetlenségekben is örömöm lelem. Milyen jó is, ha eszembe jut, hogy nem tartanak örökké! Lucy Maud Montgomery
8. A legtöbb ember tévesen azonosítja magát az érzéseivel, gondolataival és preferenciáival. Ha dühöt éreznek, azt gondolják: "Dühös vagyok. Ez a dühöm." Emiatt aztán egész életüket azzal töltik, hogy igyekeznek elkerülni bizonyos érzéseket, és megélni másokat. Sosem értik meg, hogy nem azonosak az érzéseikkel, és hogy bizonyos érzések szakadatlan hajszolásával csak azt érik el, hogy ott ragadnak a nyomorúságban. Yuval Noah Harari
9. Haragjában gyakran olyanokat mond az ember, amit maga sem hisz, utólag csak megbánni tudja. El kell fogadni a megbánásokat. Sőt, egy idő után el kell felejteni a sérelmeket. Nem szabad őket naponta újra meg újra bemagolni. Popper Péter
10. Nem tudod csak úgy életre hívni a félelmeidet, amikor szükséged van rájuk. De a düh, maga a kifelé törő félelem. Dühösnek lenni könnyebb.