Szerintem már eldöntötted a szakítást, legfeljebb még halogatnád valameddig. Ilyenkor az tart vissza a borítástól, hogy jaj, mi lesz a másikkal nélkülünk: biztosan megtébolyodik, leugrik a toronyból, holtig agyászra szorul, ágybavizelő, alvajáró lesz, cölibátust fogad. Ehhez képest a különválás valami újnak a kezdetét jelenti, és végül hasznára válik mindenkinek, többnyire. Ezt persze a szakításkor még átkozottul nehéz elhinni.

Kapcsolódó idézetek

1. A válás, a szakítás nem egyetlen lépés, és ritkán következik be egyik napról a másikra. A legtöbb esetben hosszú, tépelődésekkel teli időszak előzi meg. Ez egy folyamat, amely tele van egymással viaskodó ambivalens érzésekkel. Menjek vagy maradjak - van, hogy százszor is megfordul bennünk, mire megszületik az a végső döntés.
2. A válás sok esetben olyan, mint az öngyilkosság. A halni készülő sem meghalni akar, csak nem bírja tovább elviselni a szenvedést. Az elváló párok sem feltétlenül válni akarnak, csak nem tudnak úrrá lenni a fájdalmukon.
3. A mostani világban nem kell fizikailag meghalni ahhoz, hogy szétváljatok, habár a válás mindenképpen valaminek a végét, mondhatni, a halálát jelenti. Ara Rauch
4. A szakítás egy fontos dolognak a végét, a testi-lelki-szellemi kapcsolatunk lezárását jelenti, ami lehetett bármilyen rövidke is, de az életünk, a történetünk részévé vált.
5. Nem magától értetődő, hogy el kell hagynunk életünk párját - még akkor sem, ha már régóta gondok vannak közöttünk. Mindenekelőtt az a gondolat rettenti el ettől a lépéstől a legtöbb embert, hogy utána egyedül marad. Gyakran a harmadikkal való kapcsolat adja meg azt a szükséges lökést ahhoz, hogy elszánja magát erre a lépésre. Sokan a legnehezebb, de a legjobb döntésnek tartják életükben - az elválási szakaszban jelentkező minden probléma és nehézség ellenére. Alfons Vansteenwegen
6. Valakinek már a kapcsolat ideje alatt megterhelő az eltávolodás, hogy megváltozott valami, és így megkönnyebbülést hoz a döntés. Másoknak a szétváláskor olyan, mintha kihúzták volna a talajt a lábuk alól. Megszûnik egy pillanat alatt az a koordináta-rendszer, amiben addig léteztek, az egyetlen, amiben el tudták képzelni magukat, amiben azt hitték, szeretve vannak.
7. Tévedés azt feltételeznünk, hogy a különélés minden esetben váláshoz vezet. A különélésből éppolyan eséllyel következhet be a házasság helyreállítása, gazdagodása és megújulása. A házasfeleken múlik, hogy mi lesz a különélési időszak végkimenetele. Gary Chapman
8. Kiderült, hogy elválni sokkal nehezebb, mint összeházasodni. A házasodni készülőknek fel kéne olvasni egy figyelmeztetést, mielőtt kimondják a boldogító igent: "Figyelmeztetem, hogy bármilyen szerelem, amit most éreznek, felhasználható önök ellen a jövőben. Tanulmányok kimutatták, hogy a válás során mindig a legőrültebb ember nyer, tekintet nélkül arra, ki sérült a legtöbbet a kapcsolatban. Megértették, hogy ugyan a házasságkötéshez öt perc is elég, elválni évekbe telik, rámegy az összes megtakarításuk, tönkreteszi a baráti és családi kapcsolataikat, és örökre aláaknázza érzelmi egészségüket és az emberiségbe vetett hitüket? Tudomásul veszik, hogy jelenleg a szerelemtől és a reménytől vakon cselednek, és talán fogalmuk sincs arról, mit mûvelnek?"
9. Mint sok más embert, engem is megszáll a rémület, ha arra gondolok, hogy ismét egyedül maradhatok. Rettenetes dolgokat mûvelek: vagy borzasztóan ragaszkodom valakihez, akivel éppen együtt vagyok, vagy annyiszor kínálok számára kilépési lehetőséget, hogy végül azt hiszi, hogy szabadulni akarok tő­le. Egyébként az illető így is, úgy is, előbb-utóbb elhagy. Ezért untig elég, ha akkor élem át az elválás fájdalmát, ami­kor az bekövetkezik és nem kell lélegzetvisszafojtva lesnem, mikor távozik majd valójában az illető.
10. A halál nagyban különbözik a válástól, mivel a korán elhunyt hitvest az ember hajlamos az egekig magasztalni. Akit a halál elragad tőlünk, annak könnyen elfelejtjük minden hibáját. Ám a válás után épp ellenkezőleg: az ember már csak egykori élettársa negatívumaira emlékszik vissza.