Õszi virágok fonnyadása, elállíthatatlan eső. Így távozik a természetből az élet.

Kapcsolódó idézetek

1. Elhull a virág, eliramlik az élet. Petőfi Sándor
2. A virágok elhervadnak, és elvesztik szépségüket, ahogy én is a semmibe tükröződöm, elveszve a heves esőben.
3. Õsszel azt mutatja meg a természet, milyen szép az elengedés. James Norbury
4. Olyan gyorsan szûnik meg egy élet. Ahogyan a villám levegőt hasító fényözöne születik s meghal, ahogyan az enyhe szellő tovalibben arcunkon, a virágszirmok leszáradnak kelyhükről, és ahogyan a vakító hó mocskos sárrá folyósodik pillanatok alatt. Ezen a földön semmi sem maradandó, semmi sem örök. Még a nap sem adja örökké éltető melegét. A tengerek vize is fáradtan fog elszomjazni. És ha ők meghalnak, a szivárvány is örök nyugovóra tér. Tomán Edina
5. Van élet, mely ehhez fogható? Csendben ülni az ablak előtt, Nézni a hulló leveleket, A feslő virágokat, S ahogy egymást váltják az évszakok.
6. A víz mindig mozog, nem áll meg soha. Az eső lehull, aztán leszalad a patak a hegyekből, és folyó lesz belőle. A folyó elkanyarog az óceánig. Aztán elpárolog a víz, felszáll, mint egy lélek a felhőkbe. Aztán, mint minden az életben, megint kezdődik elölről. Jodi Lynn Picoult
7. A virág, ha nem kap éltető vizet, elhervad, ha az emberi szív nem kap szeretetet, nem tud viszonozni, eluralkodik érzései felett a kétségbeesés, a közöny, végül teljesen kihûl.
8. A virágok csúfot ûznek csodálóikból. A gyors mulandóságra nyílnak ki, a halálra. Shan Sa
9. Õsz van és peregnek a sárgult levelek, Meghalt a földön az emberi szeretet. Bánatos könnyekkel zokog az őszi szél, Szívem már új tavaszt nem vár és nem remél.
10. A világ dolgai elmúlnak (...). Legyenek bármilyen hevesek, elmúlnak, ahogy a virág is elnyílik és nincs többé. Cs. Szabó Sándor