Szívem világosan meg most tudta, hogy rákanyarodtunk a semmibe vivő útra, s másként nem bírjuk, csakis párhuzamosan futva.

Kapcsolódó idézetek

1. Megtanultunk harcolni. Meg is kellett tanulnunk. De most már nem értek semmi máshoz. Már nem tudok élni, csak harcolni tudok.
2. Most elhagyhatnánk egymást, most beláthatnánk, hogy összetartozásunk eredménytelen volt. Petri György
3. Mostanában jöttem rá, hogy a menekülés haszontalan. Előbb vagy utóbb, de szembe kell néznünk önmagunkkal. Gaál Viktor
4. Rajongtam a járatlan utakért; érettük volt, hogy a járt utat következetesen elhagytam. Határ Győző
5. Utam a délibáb felé fut, s feloldódom benne, nincs visszaút.
6. Az ember már csak ilyen, látjuk a falat, de azért belerohanunk. Frank Schätzing
7. Sokszor voltunk már azon a ponton, amikor az út végéhez értünk, de az élet, ha úttalanul is, mindig tovább sodort bennünket. Lakatos Menyhért
8. Az út, amelyet kinek-kinek követnie kell, már ott húzódik a lába előtt, csak látni nem látja. John Ronald Reuel Tolkien
9. Egyáltalán nem látom magamat, ahogy a hepiend felé haladok. Tudom, hogy újra fel kell építenem a világomat magam köré. Annabel Monaghan
10. Már ahhoz is nagyon gyorsan kell futnunk, hogy egy helyben maradjunk. John Fitzgerald Kennedy