Talán a börtön falain át érzett szerelem az igazi, a nagy szerelem. Az imádság addig termékeny, amíg nem ad rá választ az Isten. Az éles kövek meg a tövisbokrok táplálják a szerelmet.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem mindig tudjuk megmondani, mi tart bennünket bezárva, bebörtönözve, szinte eltemetve, de mégis érez az ember bizonyos határokat, bizonyos kapukat. Bizonyos falakat. Mindez képzelet lenne, fantázia? Nem hiszem. Aztán felmerül az emberben a kérdés: Istenem! Sokáig tart ez még, mindig, mindörökkön örökké? Tudod, mi szabadít meg a fogságból? A mélységes, komoly szeretet. Ha vannak barátok, testvérek, szeretők, ez nyitja meg természetfeletti hatalommal, mágikus erővel a börtönt. Vincent Van Gogh
2. Néha azt hiszem, a szeretetre várok. Valószínûleg csillapíthatatlan ez az éhség: aki egyszer belekóstolt, holtáig ízlelni szeretné. Közben már megtudtam, hogy szeretetet kapni nem lehet, mindig csak adni kell, ez a módja. Megtudtam azt is, hogy semmi nem nehezebb, mint a szeretetet kifejezni. Márai Sándor
3. A szerelem keményebb a fánál. Hosszú-hosszú időbe telik, míg áthevül, de örökké tart.
4. A valódi szerelem nem múlik el soha: ha egyszer a szívben megfogalmazódott, örökké virít, s teremjen bár rózsát, vagy tövist, de azért oly fa az, melynek gyökerét meg nem őrli idő, szenvedés, oly boldogság, mely sírunkig elkísér, s oly gyötrelem, mely még a föld alatt sem éri végét. Toldy István
5. Most már érzem, milyen az igazi szerelem. Ami teljes embert kíván. Ami felemészt. A szerelem erős; képes összetörni az embert és képes kiegészíteni.
6. Az igazi szerelem felemel és mindig többre sarkall. Lángra lobbantja szívünket és békét teremt az elménkben. Te ezt tetted velem, és remélem, én is ezt tettem veled.
7. Az igazi szerelem felemel és mindig többre sarkall. Lángra lobbantja szívünket és békét teremt az elménkben. Te ezt tetted velem, és remélem, én is ezt tettem veled.
8. Az igazi szerelem felemel és mindig többre sarkall. Lángra lobbantja szívünket és békét teremt az elménkben. Te ezt tetted velem, és remélem, én is ezt tettem veled.
9. Az igazi szeretettel kapcsolatban azt a tényt a legnehezebb elfogadni, hogy szabaddá tesz. A szeretet gyökeret kínál az embernek és szárnyakat.
10. A szerelem csak múlékony virága e gyökérnek, ideig-óráig virul, aztán elhervad, meghal, mint minden, ami a szenvedélyek tüzétől nyílik ki az emberben. Csak a szeretet örök, mert a szelíd, tiszta jóság földjében fogamzott és hûen kitart az ember mellett a sírig. Nincsenek bár nagy szenzációi, mint a szerelemnek, de nincsenek is viharai és fájdalmai, mint ennek. És míg a szerelemből csak fájdalmas emlékekkel tele szeretet lehet valaha, addig a szeretetből a legzavartalanabb és leghosszabb életû szerelem nyílhat ki. Lux Terka