Ugrás a tartalomra
Talán a kötelezettségek hiánya jellemzi a legjobban az idősotthonok világát. Mindent elintéznek helyettünk. Gondolkodni sem kell. Pudinggá változik az élet, amit gondolkodás nélkül lapátolunk magunkba. Csak kanalazunk és nyelünk.
Kapcsolódó idézetek
-
Már fel sem kell néznem, úgy teszem a dolgomat; minden mozdulat magától jön, s közben olyan érzésem van, mintha egyidejûleg egy másik dimenzióban járnék, emlékképek között. Ez az öregség.
Vavyan Fable
-
Kialakult az ember nélküli tulajdonságok világa, élményeké, melyeknek épp az átélőjük hiányzik, és csaknem úgy fest a dolog, mintha ideális esetben az ember személyesen nem is élne át többé magánjellegûen semmit.
Robert Musil
-
Úgy gondolunk a halálra, mint olyasvalamire, ami másokkal történik meg, nem pedig velünk. A haldoklók izolálása csak megerősíti ezt a téveszmét. Ellentétben a múlttal, amikor még szembesültünk a közvetlen környezetünkben haldoklókkal, manapság az emberek gyakran idősotthonokban és kórházakban halnak meg, másoktól elszigetelve. Ennek eredményeként a többségünk, különösképpen a fiatalok, úgy élik a mindennapjaikat, mintha halhatatlanok lennének.
Venki Ramakrishnan
-
Ahogy öregszünk, úgy tûnik, leállunk az alternatívákkal, legalábbis a nagyokkal. Lehet, hogy az életünk során már annyi volt, hogy egyszer csak elfogyasztottuk őket, és elvesztek mind.
-
A kocsmák bizonyos szempontból az ideális világot is modellezik, és ezt a legkomolyabban mondom. Olyan társaság alakul ki bennük, amiben mindenki keresi, hol lehet hasznos, nincs pénzmozgás a törzstagok között, és mindenki elégedett. Senki sem néz rád rossz szemmel, ha egyik nap nem mész, és senki sem veszi örök ígéretnek, ha azt mondod, este a meccsre visszajössz. Így lesz ez egy olyan társaság, ahol senki nem piszkál, egyszerûen azért, mert nem ígértek egymásnak semmit. Azt hiszem, ez a kocsmák legnagyobb vonzereje és előnye a kapcsolatokkal szemben: a szabad döntéshozatal, és az, hogy önmagad lehetsz.
Szabó Eszter
-
Az élet olyan, mintha egy ház egyre kisebb és kisebb részébe lennénk bezárva: öregedésünk során lassan bezárulnak előttünk az ajtók, amelyek olyan helyiségekbe nyílnak, amelyeket szívesen felfedeznénk még.
Venki Ramakrishnan
-
Vannak emberek, akiknél a testük átveszi az irányítást az életük felett. A test igényei, sürgető szükségletei diktálnak. Fogalmuk sincs róla, hogy jószerivel beadták a kulcsot.
David Levithan
-
Az élet olyan, mint egy szoba, amely eleinte csupa nyitott ajtóból áll, de ezek fokozatosan bezárulnak előttünk, ahogy öregszünk.
Roger von Oech
-
Az emberben, ha megöregszik, több a megszokás, mint az élet. Vagy talán a megszokás az élet.
Szász Imre
-
Ahogy beleöregszünk a középkorúságba, valami más változni kezd. Csökken az energiaszintünk. Megszilárdul az egyéniségünk. Tudjuk, kik vagyunk, és elfogadjuk magunkat, azokkal a tulajdonságainkkal együtt, amelyekért nem vagyunk odáig. És ez érdekes módon felszabadító. Már nem kell szívózni mindenért. Az élet olyan, amilyen. Elfogadjuk a ragyáival együtt.
Mark Manson