Talán lobbanna még sugár, amely hitetlen jövőmben a reményt életre gyújtaná; s dobog talán egy szív, amely a tömkelegben megértené a szivem, s visszhangot adna rá.

Kapcsolódó idézetek

1. Indulok, miközben hiszek a jövőt beragyogó fényben. Indulok, miközben nem hagyom kihunyni szívem lángját. Hiro Mashima
2. Hisz az okos hit bennem is világol, és bennem is felcseng keményen: élj! Vágyam határtalan, még vonz a távol, még vonz a láz s a féktelen veszély. Valerij Jakovlevics Brjuszov
3. Most már annyira másképp látok mindent, mintha odakinn más fények lennének. Beszûrődik a szívembe és fényt gyújt. Úgy dobog, mintha a hajók fölött szálló sirályok szárnya lenne. Boldog vagyok.
4. A mosollyal az ember fényt gyújthat önmagában. Reménnyel töltheti el a lényét, és ezt a reményt másokra is átsugározhatja.
5. Oh, e szív, e szív! Szeretném, ha kiverhetném keblemből, hogy megnézzem; hadd látnám: milyen az a kis húsdarab, mely az idvességnek és kárhozatnak egy-egy határtalan világát foglalta magában, s melyben most e két mindenség helyett csak egy halványan pislogó, hamvadozó csillag bolyong... az élet. Petőfi Sándor
6. Ércből van a szíve (...). Bárcsak lenne benne tûz is, eleven lobogás, mely felhevíti az acélt, s akkor talán szeretni is tudnám. Charlotte Bronte
7. Van olyan perc, mikor szívünkben Az élet lángja fellobog, Van olyan perc, mikor azt hisszük, Hogy lehetünk még boldogok. Ady Endre
8. De bárcsak a szívem cserélhetném újra, és a régit meghagyhatnám élve, hogy kérdezzem évek múlva, helyes választ remélve. Road
9. Most már igyekszem a mindennapok csodáiban látni a varázst: ver a szívem, képes vagyok felemelni a lábam a földről, hogy előrelépjek, és van, aki szeret. Tudom, hogy továbbra is történnek rossz dolgok. És még mindig megkérdem magamtól néha, vajon miért vagyok életben; ám most, ha felteszem ezt a kérdést, tudom rá a választ.
10. Ameddig van remény, abba kapaszkodhatunk. És ha a remény fénye beragyogja ezt az egész világot, lehet közös jövőnk.