Ugrás a tartalomra
Tapasztalatból állíthatom, hogy az ember mindig szörnyen akar valamit, ami nem akar összejönni. Amikor viszont ész nélkül menekül valami elől, hirtelen szembetalálja magát vele. Persze ez csupán puszta általánosítás.
Kapcsolódó idézetek
-
Az idő általában furcsán összefolyik, mikor az embert elborítják a tennivalók, mint ahogy az ember arra is rájön, hogy ha kell, olyasmit is meg tud csinálni, amire képtelen.
Alvah Bessie
-
Amit szeret az ember, aminek örül, ami vonzza, afelé siet; de ami nemigen csábítja, ahhoz mindig túl hamar elérkezik, és nincs az az ürügy, amit meg ne ragadna, hogy lassítson, hogy meg-megálljon, hogy késleltesse azt a valamiképpen kellemetlen percet.
Guy de Maupassant
-
Amíg az ember a félelmeit használja a döntéseihez, tulajdonképpen menekül. Csak abban az esetben indul el egyáltalán valami felé, amikor elég bátorságot gyûjt ahhoz, hogy bár fél, mégis a vágyait kövesse.
Feldmár András
-
Van, hogy az ember onnan szeretné folytatni az életét, ahol megtört, de visszatartja egy kéz, és hiába tudja, miért, nem tehet ellene semmit, nem tudja eltüntetni azt a kezet vagy inkább a gazdáját. Ezért aztán, ahogy menekülne az ember, a kéz úgy húzza egyre jobban vissza, és képtelen ellenszegülni.
-
Ha az ember filmet csinál - amíg benne él, olyan, mintha soha az életben mással már nem is törődne. Amikor kész van - akkor pedig menekülni szeretne tőle, előre, előre - valami egészen más, ismeretlen felé.
Passuth László
-
Az ember mindig ostobának érzi magát, ha olyasmi elől menekül, ami nem is üldözi.
Terry Pratchett
-
Az igazság (...) mindig fut az ember elől, s az emberi szellem (...) mindig üldözi. Az ember olykor utoléri, olykor meg elmenekül az ember elől.
-
Milyen szörnyû az ember, hogy amikor mindene megvan, egyáltalán nem értékeli! Mindig jobbat, többet, mást - mindent akar.
-
Végső soron az ember mindig csak azt találja el, amit célba vesz. Ezért úgy kellene, hogy minél magasabbra tûzze a célt - még ha eleve kudarcra van is ítélve.
Henry David Thoreau
-
Az emberek mindig akarnak valamit, aztán az ellenkezőjét akarják, de azért egy kicsit talán mégis másképp, a végén pedig megsértődnek, amiért a másik nem érti, hogy tulajdonképpen nem is azt akarták, amit mondtak.
Erlend Loe