Tavasz, Hatalmas! Egyfelé menet: röpít. Másként: földhöz csap.

Kapcsolódó idézetek

1. Tavasz. (...) Azt a képességet jelképezi, hogy ha valami összenyomódott, megnyúlt vagy megcsavarodott, még visszanyerheti eredeti alakját. Cecelia Ahern
2. Isten a kar; a véletlen: parittya; ember: kavics. Próbálj ellenállni, ha ki vagy röpítve. Victor Hugo
3. Aki megyen: halad. Aki szarik: marad. Cserna-Szabó András
4. Mégiscsak a nyelv teszi így vagy úgy helyükre a dolgokat. A magasba emeli és a földre ejti őket.
5. Aki magasra hág, nagyot esik.
6. A tavasz reményteljes, a nyár büszke, az ősz alázatos, a tél ellenálló. Cecelia Ahern
7. Tavasz, szél, zápor: vízpart fûzlombja s ruhánk csapongva lebben. Macuo Basó
8. Tavasz van, az az évszak, amely nyugtalansággal tölti el az embert, az erősödő fény időszaka, amikor a talaj feléled és annyira megtelik élettel, hogy az emberek még álmukban, a hétköznapok zaján át is észreveszik; az élet ellenállhatatlan, buja, szemérmetlen ereje ez. Jón Kalman Stefánsson
9. Az évszakok olyanok, mint az ember életútjai. Mint erőtől duzzadó ifjú, ront be a tavasz. A forró izzadságban megfürödve és vihartól megedzve járja be a nyár a hegyeket és gleccsereket. Meggondoltan és lassan megy a lejtőn az ősz lefelé.
10. Csak egy tavaszunk van, egyetlen egy és nincs, nincsen egynél több nyarunk. Ha elröpült fölöttünk tavasz, nyár, fáradtan ősz felé ballagunk.